Boulay de la Meurthe
(ejtsd: bulé dö la mört), 1. Antal Jakab Kolozs József gróf,
francia államférfiu, szül. Chaumonzeyben (Vogézek) 1761 febr. 19., megh. 1840
febr. 2. 1783. államügyész volt Nancyban, később Párisban. Lángoló hévvel a
forradalomhoz csatlakozott és mint önkéntes végig küzdötte az 1792. évi
hadjáratot. Nemsokára biró lett Nancyban, de mint mérsékelt gondolkozásunak
menekülnie kellett. Thermidor 9. után visszatért Nancyba, hol a polgári
törvényszék elnöke, majd közvádlója lett; 1797. pedig az ötszázak tanácsába
választották, melyben mint az u. n. alkotmányos középpártnak vezére egy jobb
alkotmány reményében, a brumaire 18-iki államcsínyt pártolta; ebben a
szellemben irta meg 1779. Essai sur les causes qui en 1649. amenerent en Angleterre
l"établissement de la république cimü művét is. I. Napoleon alatt az
államtanács törvényhozó osztályának elnöke volt és nagy része volt a Code civil
szerkesztésében. 1810-ben titkos tanács tagja lett, 1813-ban pedig a császár
kinevezte a régenstanács tagjává és gróffá. A «száz nap» idején (1815) ujból
belépett az államtanácsba és Cambacéres-vel az igazságügyet vezette. A
waterlooi csata után hasztalanul szólalt fel a törvényhozó testületben II.
Napoleon érdekében. A második restauráció után Nancyba számüzték, ahonnan
Németországba visszatérhetett. Politikai és történeti művei között a Tableau
des regnes de Charles II. et de Jacques II. cimü a legnevezetesebb (Brüsszel
1818. 2. köt.); ezenkivül irta még a Bourrienne et ses erreurs volontaires et
involontaires-t (Páris 1830, 2. köt.; németben Lipcse 1830), mely mű I.
Napoléon és korának helyes megítélésére figyelembe veendő.
2. B. Henrik, francia államférfiu, az előbbinek fia,
született Párisban 1797 julius 15-én, meghalt u. o. 1858-ban nov. 24. A jogi
pályára lépett és 1837-48-ig a képviselőkamara tagja volt, melyben állandóan a
balpártot támogatta. Huzamosabb ideig Páris városának tanácsosa, a Szajna
departement főtanácsának tagja s a párisi nemzetőrség parancsnoka volt.
Különösen a közgazdasággal és a tanüggyel foglalkozott. B. létesítette az első
menedékházakat (salles d"asyle), terjesztette az elemi oktatást s a munkás
osztály állapotának javításán is fáradozott. 1848. a nemzeti gyülekezetben a
mérsékelt köztársasági párttal szavazott és 1849 jan. 20. alelnöknek
választották meg. Az 1851 dec. 3. államcsíny után szenátor lett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|