Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Boulay de l... ----

Magyar Magyar Német Német
Boulay de l... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Boulay de la Meurthe

(ejtsd: bulé dö la mört), 1. Antal Jakab Kolozs József gróf, francia államférfiu, szül. Chaumonzeyben (Vogézek) 1761 febr. 19., megh. 1840 febr. 2. 1783. államügyész volt Nancyban, később Párisban. Lángoló hévvel a forradalomhoz csatlakozott és mint önkéntes végig küzdötte az 1792. évi hadjáratot. Nemsokára biró lett Nancyban, de mint mérsékelt gondolkozásunak menekülnie kellett. Thermidor 9. után visszatért Nancyba, hol a polgári törvényszék elnöke, majd közvádlója lett; 1797. pedig az ötszázak tanácsába választották, melyben mint az u. n. alkotmányos középpártnak vezére egy jobb alkotmány reményében, a brumaire 18-iki államcsínyt pártolta; ebben a szellemben irta meg 1779. Essai sur les causes qui en 1649. amenerent en Angleterre l"établissement de la république cimü művét is. I. Napoleon alatt az államtanács törvényhozó osztályának elnöke volt és nagy része volt a Code civil szerkesztésében. 1810-ben titkos tanács tagja lett, 1813-ban pedig a császár kinevezte a régenstanács tagjává és gróffá. A «száz nap» idején (1815) ujból belépett az államtanácsba és Cambacéres-vel az igazságügyet vezette. A waterlooi csata után hasztalanul szólalt fel a törvényhozó testületben II. Napoleon érdekében. A második restauráció után Nancyba számüzték, ahonnan Németországba visszatérhetett. Politikai és történeti művei között a Tableau des regnes de Charles II. et de Jacques II. cimü a legnevezetesebb (Brüsszel 1818. 2. köt.); ezenkivül irta még a Bourrienne et ses erreurs volontaires et involontaires-t (Páris 1830, 2. köt.; németben Lipcse 1830), mely mű I. Napoléon és korának helyes megítélésére figyelembe veendő.

2. B. Henrik, francia államférfiu, az előbbinek fia, született Párisban 1797 julius 15-én, meghalt u. o. 1858-ban nov. 24. A jogi pályára lépett és 1837-48-ig a képviselőkamara tagja volt, melyben állandóan a balpártot támogatta. Huzamosabb ideig Páris városának tanácsosa, a Szajna departement főtanácsának tagja s a párisi nemzetőrség parancsnoka volt. Különösen a közgazdasággal és a tanüggyel foglalkozott. B. létesítette az első menedékházakat (salles d"asyle), terjesztette az elemi oktatást s a munkás osztály állapotának javításán is fáradozott. 1848. a nemzeti gyülekezetben a mérsékelt köztársasági párttal szavazott és 1849 jan. 20. alelnöknek választották meg. Az 1851 dec. 3. államcsíny után szenátor lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is