Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Boulle... ----

Magyar Magyar Német Német
Boulle... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Boulle

Károly András, XIV. Lajos francia király leghirresebb asztalos-művésze (ébéniste), szül. Párisban 1642., megh. 1732. Életének részletei 1672-ig ismeretlenek. Ebben az évben mint elismert ügyességü asztalos, aranyozó és véső műhelyt kapott a Louvre palotában. Nehány évvel későbben a királyi ház asztalosává neveztetvén ki, a kinevező rendelet építésznek, vésőnek és szobrásznak mondja. Egy későbbi életrajz adatai szerint építő, festő, szobrász, mozaikkészítő, asztalos, betürajzoló és bélyegvéső volt. Szóval aki a művészet számos ágában járatos, igazi művész volt. Neve 1673-tól kezdve gyakran előfordul a királyi építkezésekről szóló számadásokban. Igy az említett évben és 1675-ben a havi fizetésen kivül, melyet mint a király asztalosa huzott, külön díjat kapott a királyné egyik szobájában készített emelvényért. A király fiának, a dauphin-nak a versaillesi palotában levő lakása számára készített butorok és a faburkolatok valóságos csudái voltak a művészetnek és a király azokat büszkén mutogatta az idegen országok követeinek és fejedelmeinek. Ettől az időtől kezdve el volt halmozva megrendelésekkel és egy nagy butorért nagy összegeket kapott. Igy Bernard Sámuel bankár egy iróasztalért 50.000 frankot fizetett. Ennek dacára a művész folytonosan pénzzavarokkal küzdött. Hozzá járult, hogy nagy szenvedéllyel gyüjtött metszeteket, rajzokat és egyéb művészeti tárgyakat, folyton vásárolt, anélkül, hogy fizetni birt volna. Hitelezői 1704-ben szabadságvesztésre szóló itéletet eszközöltek ki, s fogság elől csak ugy menekült, hogy XIV. Lajos rá is kiterjesztette a Louvre palota sérthetetlenségét. 1720-ban tűz ütött ki műhelyében és elpusztította egész gyüjteményét, a munkában levő butorokat, ugy hogy közel háromszázezer frank veszteség érte, s még szorultabb helyzetbe jutott, a mi eltartott élete végéig. Négy fia inkább mint utánzó kézműves folytatta művészetét.

Boulle maga is tervezett butorokat, de kivált Jean Bérain és Domenico Cucci tervei szerint dolgozott. Különös súlyt fektetett a butorok szobrászati diszítésére és ennek köszönte sikerének nagyobb részét. A gonddal mintázott, bronzba öntött és megaranyozott szobrászati diszítménnyel a butor szerkezeti tagoltságát emelte ki. A butor fölszinét békateknővel burkolta és ennek mezőibe sárgarézből készített arabeszk diszítményeket rakott, amelyeknek finom, gazdag, könyed sokszor negédes hajlásu és mindig eredeti formái utolérhetetlen művészeti alkotások. E diszítmények elrendezése oly ügyes, oly egyensulyozott, hogy a részletek kecse sohasem zavarja a butor fővonalának harmoniáját. Minden butora jól összeállított építészeti alkotmány, melynek egyes részei egymást kölcsönösen emelik. Önként érthető, hogy az ilyen butor csak diszességül szolgálhat, közönséges használatra nem alkalmas és nem is igen tartós.

A francia királyi paloták Boulle-féle butorainak legnagyobb része szétszórodott a francia forradalom alatt és részint francia, részint idegen művészetkedvelők birtokáb akerült. A Boulle neve alatt forgalomban levő darabok többnyire hamisítványok.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is