1. B.-sur-Mer, járási székhelye és fontos kereskedelmi
kikötő Pas-de-Calais francia départementban, a La Manche-csatorna partján és a
Liane torkolatánál, (1891) 45 205 lak., gazdag természetrajzi, archeologiai,
etnográfiai muzeummal, képtárral, nyilvános könyvtárral (50 000 kötet és 250
kézirat) és botanikus kerttel. Iparosai főképen vászonszövéssel,
paszománt-készítéssel, sörgyártással, olajpréseléssel, márvány-faragással,
kocsigyártással, érctollkészítéssel stb. foglalkoznak. B. alsó és felső városra
oszlik; az utóbbi rendetlenül épült; szépek azonban a sétaterei és gyönyörü a
kilátás róla. Az alsó város rendesebben épült; ebben van a kikötő, a pompás
tengeri fürdőintézet, a városháza, a régi erőd, hatalmas nagy Notre-Dame
templom; a városon kivül a római világító torony maradványa, a Tour d"Odre és
az I. Napoleon által egybevont tábor emlékére, 100 m.-nél magasabb sziklafalon
fölállított 49 m. magas márványoszlop a császár bronzszobrával. B. kikötője az
Angolországgal folytatott, továbbá az arany- és ezüsttel való kereskedésre
nézve legfontosabb kikötő. Brightonnal, Folkestonenal, Doverral és Londonnal
rendes hajó-összeköttetése van. Évi forgalma; 780 000 tonna. A bevitel fő
cikkei: nyerstermékek; a kivitelé: selyem-, pamutszövetek, posztó, bőr,
bőrtárgyak, órák és cukor. B. állítólag Bouillon Gottfriednak, Flandriai
Balduinnak, Alfred de Mussetnek (megh. 1857) és Sainte-Beuvenek (megh. 1869)
szülővárosa. B. a rómaiak idejében Bononia. Attila 451-ben hiába ostromolta. A
normannok 882-ben elpusztították. A X. században külön grófságban,
Boulonais-nak lett székhelyévé. XI. Lajos 1477-ben a francia koronához
csatolta. 1544-ben az angolok elfoglalták, de már 1550-ben a franciák birtokába
került vissza. 1801-05. I. Napoleon az Angolország ellen való hadi készületek
középpontjává választotta; 1804-ben Napoleon Lajos herceg elhibázott
expediciójának célpontjává tette, aminek következtében fogságba esett. L.
Joanne: B. et Berck (Páris 1889).
2. B.-sur-Seine (ejtsd: szür szein), nagy község Seine
départementban, a Szajna jobb partján, (1891) 32 569 lak., számos
mosóintézettel és eau de Javel-gyárakkal.
Forrás: Pallas Nagylexikon