Bourbon

régi francia család, mely nevét a régi Bourbonnais tartomány B. kastélyától (Castrum Borboniense, most: B. l"Archambault) vette. A család jelenleg három ágban virágzik. A legrégibb család törzsatyja Adhémar, ki 910 körül élt s eredetét Hildebrandra, Martell K ároly öccsére vitte vissza. 1218. e ház kihalt; utolsó férfitagjának, VIII. Archambault-nak leánya és örököse, B. Mahaut 1197-ben Guy de Dampierre-hez ment nőül s ennek fia, IX. Archambault örökölte a B. nevét és vagyonát. Ennek unokája, Beatrix, 1272. IX. L ajos legifjabb fiához, Róbert clermonti herceghez ment nőül s igy a B.-család neve és birtokai a Capetingok egyik fiatalabb ágára szállottak. Róbertnek fia, I. Lajos idején IV. Károly király a B. uradalmat hercegséggé tette (1327) s e Lajostól ered a család másik kég ága. Az idősebb ágnak, mely Lajosnak idősebb fiától, Pétertől származott, tagjai ezek: I. Péter, ki a poitiersi csatában esett el (1356); II. Lajos, ki 1410-ben halt el; I. János, ki az azincourti csatában foglyul esve, mint fogoly halt el (1434) Angliában; I. Károly, ki 1456. halt meg, és II. János, ki az angolokat Formigny-nál megverte s a Ligue du bien public tagja volt. Ez 1488-ban halt el utódok nélkül; birtokai öccsére, II. Károly lyoni érsek-bibornokra szállottak. Ennek halála után (1488) a főágnak cimeit és birtokait a legfiatalabb testvér, Péter beaujeu-i gróf örökölte, kinek leánya és örököse Zsuzsanna, unokatestvéréhez, Montpensier Károlyhoz, a későbbi connetable-hoz ment férjhez; midőn ez V. Károly császárhoz pártolt, birtokait a korona lefoglalta. A hires connetable-lal a család idősebb ága 1527-ben kihalt.

A második B. ág törzsatyja I. Lajosnak második fia, Jakab de la Marche gróf, kinek dédunokája, II. János házasság utján szerezte meg La Roche sur Yon-t (később B. Vendée). II. János második fia, Károly, a Vendôme hercegi címet kapta s 1527-ben a connetable birtokait örökölte. Fia, B. Antal, vendôme-i herceg, 1548-ban nőül vette Jeanne d"Albret-t s igy Navarra királya lett. Meghalt 1562-ben. Öccse Lajos, Condé herceg, a Condé és Conti családok törzsatyja. Mások öccse, Károly, ismeretes e néven: B. bibornok (l.o.), kit a katolikusok 1589. X. Károly néven királynak kiáltottak ki. Antalnak fia, IV. Henrik, ki a Valois-ház kihalása után (1589) a francia tronra lépett, törzsatyja lett azon ágaknak, melyek Franciaországban, Spanyolországban, Nápolyban és Parmában trónra jutottak.

A B.-családból származó francia királyok a következők: IV. Henrik (1589-1610); XIII. Lajos (1610-1643), kinek fiatalabb fiától, Fülöptől az Orleánsok származnak; XIV. Lajos (1643-1715); XV. Lajos (1715-1774), és XVI. Lajos (1774-1792), kit a francia forradalom alatt lefejeztek; a restaurációval 1814 és 1815-ben XVIII. Lajos ugyan ujból elfoglalta a trónt, de öccsét X. Károly már 1830-ban ismét elűzték. A francia B. feje, X. Károlynak és fiának Lajosnak lemondása után 1830 aug. 2. X. Károly unokája, Henrik bordeaux-i herceg lett (Chambord gróf) a Berry herceg fia, szül. 1820 szept. 29-én. Ez következetesen fenntartotta legitim igényeit a francia trónra. 1873. ugyan a B. és Orléans ágak között némi kibékülés jött létre, miután a páris gróf Chambord grófot a család fejének elismerte, de a restauráció terve meghiusult, mivel Chambord gróf vonakodott a tirkolort elfogadni és az 1789. forradalom vivmányairól és parlamentáris uralomról hallani nem akart. 1883 aug. 24. bekövetkezett halálával kihalt a B. ház fő ága. V. ö. Nettement Henri de France, ou histoire des Bourbons de la branche ainée pendant 1830-1870 (Páris 1872).

A spanyol trónon, melyet az utrechti békében (1714) XIV. Lajos unokája, Fülöp, Anjou hercege mint V. Fülöp nyert el, megmaradtak a B. egyenes férfi ágon VII. Ferdinánd király haláláig (1833). Őt követte a régibb spanyol örökösödési törvény szerint leánya, Izabella (1833-1863), kit a spanyolok elűztek, 11 év mulva azonban visszahivták Izabella fiát, XII. Alfonzot, kinek korai halála után kiskori fia, XIII. Alfonz kapta a trónt. XII. Alfonzzal szemben VII. Ferdinánd öccsének fia, Károly madridi herceg lépett fel mint trónkövetelő, a száli törvényre hivatkozván; ez egy uj karlista háboruban sikertelenül igyekezett a trónt magának megszerezni (1873-1876).

Az 1738. bécsi béke alapján V. Fülöp fiatalabb fia, don Carlos, mint III. Károly a két Szicilia trónjára lépett, de midőn 1759-ben bátyja, VI. Ferdinánd halála után a spanyol trónra jutott, Nápolyt és Sziciliát harmadik fiának, don Fernandonak (IV. Ferdinánd) engedte át; azon határozott kikötéssel, hogy a spanyol és sziciliai koronák soha egy uralkodóé ne legyenek. Az olasz B.-ok gyülölt hatalmának az olasz királyság megalapítása vetett véget: II. Ferencet 1860. végképpen elüzték Nápolyból. A pármai és piacenzai hercegségeket Ausztria 1748-ban, az aacheni békében engedte át V. Fülöp spanyol király legifjabb fiának, Fülöp infánsnak, oly feltétellel, hogy az egyenes férfiág kihalása esetén azok ujra Ausztriára szálljanak. Mindkét hercegség azonban 1859-ben, az utolsó Bourbon hercegnek, Róbertnek elüzetése után Olaszországgal egyesíttetett. V. ö. La Mure, Histoire des Ducs de B. (1860-1868, három köt.); Achaintre, Histoire chronologique et généalogique de la maison royale de B. (1825, 2 köt.); Dussieux, Génalogie de la maison de B. (2. kiadás 1872).

A B.-család jelenleg a következő ágakra oszlik: a) Spanyol kir. család, mely ismét két mellékágra oszlik; először a karlista ágra: feje don Carlos, madridi herceg, szül. 1848 márc. 30., az 1877. megh. János hercegnek fia, ki sem a többi ág, sem az Orleáns család igényeit el nem ismeri. Neje pármai Margit. E házasságból szül. Blanka, Salvátor osztr. főherceg neje, tov. Jayme, Elvira, Beatrix és Alix, továbbá a jelenleg uralkodó spanyol ágra: XIII. Alfonz, az 1885. megh. XII. Alfonz és Krisztina osztrák hercegnő fia, szül. 1886 máj. 17. b) A nápolyi és sziciliai ág. Ennek feje II. Ferenc, volt nápolyi király (1836-1861), neje Mária, bajor hercegnő, királynénk nővére. Mostoha testvérei: Alfonz, casertai gróf; Immaculata hercegnő (Károly Salvátor főherceg özvegye; és Pascal hg., barii gróf). c) Francia királyi család vagyis az Orleáns-család. Élén áll: Fülöp párisi gróf (szül. 1838.) Neje Izabella, orl. hercegnő. Gyermekeik: Amália, a portugál király neje; Ilona, Izabella, Lujza és Ferdinánd. - Fülöp herceg öccsei: Róbert, chartres-i herceg (szül. 1840.); neje Franciska, Joinville herceg leánya. Gyermekeik: Mária, Waldemár dán herceg neje, Henrik, Margits s János. Fülöp nagybátyjai és nagynénjéi (Lajos Fülöp ex-király fiai): Lajos, nemours-i herceg, szül. 1814; neje Viktoria, szász-koburg-gothiai hercegnő. Gyermekei: Gaston, Eu grófja, Kelementina, Ágost szász-koburg-gothai hg. özvegye (fia Ferdinánd, a jelenlegi bolgár fejedelem), Ferenc, Joinville hercege (szül. 1814.) és Henrik, Aumale hercege (szül. 1822.) d) Hercegi ág: a volt pármai hercegi család. Feje: Róbert herceg (szül. 1848.), leánya, B. Mária Luiza (született Rómában 1870 január 17.) 1893 ápr. 20. nőül ment Koburg Ferdinánd bolgár fejedelemhez.

Forrás: Pallas Nagylexikon