Bourges
(ejtsd: burzs), Cher francia département székhelye, a
Berry-csatorna mellett és az Yevre és Auron összefolyásánál, érseki székhely,
(1891) 45 342 lakossal, posztószövéssel, késgyártással, bőrcserzőkkel, 2
kilométernyire a várostól a mazieres-i nagy vasművekkel; természetrajzi,
archeologiai, munizmatikai és képgyüjteménnyel, több tudományos egyesülettel. A
középkori külsejü város gazdag régibb épületekben; jelentékenyek: a XIII.
századból való Saint-Etienne székesegyház, öt hajóval, értékes
üvegfestményekkel és faragványokkal, egyike Franciaország és talán Európa
legszebb gót templomainak, tov. a Notre-Dame, és Saint-Bonnet-templomok; az
igazságügyi palota, egykoron Jacques Coeur háza (XV. sz.), a Hôtel Lallemand,
pompás renaissance-épület, a Hôtel Cujas ugyanazon korból. 1781 óta B. a
franciák egyik legnagyobb arzenálja, számos katonai intézettel,
puskaporgyártással, ágyuöntőkkel. Jaques Coeurnek (meghalt 1456) és XI. Lajos
királynak szülővárosa. B.-t, a régi Avaricumot, a biturigok fővárosát Caesar
52-ben foglalta el; a rómaiak Aquitania fővárosává tették. 868-ban önálló
grófsággá lett. 1102-ben I. Fülöp vette meg. VII. Károly uralkodásának kezdetén
Franciaország fővárosa volt; 1438-ban itt hirdették ki a pragmatica sanctiót.
1469-ben XI. Lajos itt egyetemet alapított. Az 1848 május 15-iki összeesküvés
részeseinek pörét itt tárgyalták. V. ö. Guide de l"étranger dans la ville de B.
(1874).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|