Bourges

(ejtsd: burzs), Cher francia département székhelye, a Berry-csatorna mellett és az Yevre és Auron összefolyásánál, érseki székhely, (1891) 45 342 lakossal, posztószövéssel, késgyártással, bőrcserzőkkel, 2 kilométernyire a várostól a mazieres-i nagy vasművekkel; természetrajzi, archeologiai, munizmatikai és képgyüjteménnyel, több tudományos egyesülettel. A középkori külsejü város gazdag régibb épületekben; jelentékenyek: a XIII. századból való Saint-Etienne székesegyház, öt hajóval, értékes üvegfestményekkel és faragványokkal, egyike Franciaország és talán Európa legszebb gót templomainak, tov. a Notre-Dame, és Saint-Bonnet-templomok; az igazságügyi palota, egykoron Jacques Coeur háza (XV. sz.), a Hôtel Lallemand, pompás renaissance-épület, a Hôtel Cujas ugyanazon korból. 1781 óta B. a franciák egyik legnagyobb arzenálja, számos katonai intézettel, puskaporgyártással, ágyuöntőkkel. Jaques Coeurnek (meghalt 1456) és XI. Lajos királynak szülővárosa. B.-t, a régi Avaricumot, a biturigok fővárosát Caesar 52-ben foglalta el; a rómaiak Aquitania fővárosává tették. 868-ban önálló grófsággá lett. 1102-ben I. Fülöp vette meg. VII. Károly uralkodásának kezdetén Franciaország fővárosa volt; 1438-ban itt hirdették ki a pragmatica sanctiót. 1469-ben XI. Lajos itt egyetemet alapított. Az 1848 május 15-iki összeesküvés részeseinek pörét itt tárgyalták. V. ö. Guide de l"étranger dans la ville de B. (1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon