(ejtsd: burgonny) Lajos herceg XIV. Lajos unokája, szül. Varsailles-ben 1682 aug. 6., megh. 1712 febr. 18. Azért nevezték el B. hercegének, hogy annál élesebben és határozottabban jelezzék Burgund tartománynak a Habsburgoktól való elszakítását s Franciaországba való bekebelezését. A szigoru katol. Beauvilliers herceg és Fénelon voltak nevelői, ez utóbbi számára irta meséit és a Telemach-ot. Rakoncátlan és zabolátlan meg vad természetét (ha Saint-Simonnak hitelt adhatunk) megfékezték ugyan valahogyan, de önállóságra meg türelmes gondolkozásra nem tanították. Mindamellett, hogy a nyilvános élet és a katonai pálya iránt hivatottságot sem tanusított, a király 1708. kinevezte őt a németalföldi hadsereg főparancsnokává, de melléje rendelte Vendôme herceget. Az erélytelen meg ájtatoskodó Lajos azonban rövid idő alatt elveszté tekintélyét, sőt az oudenaardi vereséget (1708) sokan neki tulajdonították. Amint apja halála után (1711 ápr. 14.) dauphin lett, nagyatyja beavatta őt az államügyekbe, de Lajos egy évvel később hirtelen meghalt. Amennyiben neje, savoyai Adelaide és két fia vele egy időben haltak el, a közvélemény a későbbi régens-t, az orléansi herceget azzal gyanusította, hogy ő mérgezte volna meg az egész családot. Harmadik fia, XV. Lajos néven a trónra jutott. V. ö. Proyart: Vie du dauphin, pere de Louis XV. Páris 1872, 2 köt.