Bourienne

(ejtsd: burienn) Lajos Antal Fauvelet de, I. Napoleon titkára, szül. Sensben 1796 jul. 9., megh. 1834 febr. 7. Bonaparteval együtt nevelkedett a briennei katona-iskolában. 1788 óta Lipcsében tanult, azután beutazta Lengyelországot s követségi titkár lett Stuttgartban 1792. Franciaországba visszatérve (1793) visszavonultságban élt, mignem 1797. Napoleon titkárává tette. Ez időtől fogva Napoleont minden hadjáratban kisérte, 1802-ben azonban állítólag pénzügyi spekulációi miatt kegyvesztett lett; ekkor Fouché közvetítésére rendkivüli ügyvivőnek Hamburgba az alsó-szász kerülethez küldték, ahol szigoru megbizásának szelid módu foganatosítása által általános tiszteletet vivott ki. Már 1810 óta bizván a Bourbon dinasztiának visszahelyezésében, titokban s később nyiltan is e dinasztia érdekében fáradozott, noha ez felajánlott szolgálatait sokáig visszautasította. Csak Napoelonnak Elba szigetéről való visszatérésének hirére nevezte őt ki XVIII. Lajos Páris rendőrfőnökévé. A győzedelmeskedő Napoleon elől azután B. urával Németalföldre futott. A második restauráció után államtanácsossá tették. Mint a kamara tagja határozott ellensége volt minden szabadelvü államintézménynek, de még a tudományos és népnevelő intézeteknek is. Az 1830. juliusi forradalom eseményei, és félmilliónyi vesztesége a börzén elfogatásának elrendelése következtében megőrült. Emlékiratainak: Mémoires sur Napoleon le Directoire, le Consulat, l"Empire et la Restauration (Páris 1829, 10 köt.: ném. Lipcse 1827-30, 10 kötet) az egykoruak kevés hitelt tulajdonítottak. L"inconnu cimmel drámát is irt. A Histoire de Bonaparte par un homme qui ne l"a pas quitté depuis quinze ans (Páris 1823) és a: Manuscrit de St.-Hélene c. műveket alaptalanul tulajdonították neki. V. ö. Boulay de la Meurthe, B. et ses erreurs volontaires et involontaires, Páris 1830, 2 kötet, ném. Lipcse 1830; Jung, Bonaparte et son temps II-III. köt.

Forrás: Pallas Nagylexikon