Bowring

(ejtsd: bauring) János, ang. államférfiu, nemzetgazdasági iró és utazó, szül. Exeterben 1792., megh. Claremontban 1872. B. és Bentham J. alapították a Westminster Review-t, amely az ő szerkesztése idején (1825-30) a Bentham-féle reformelveknek legbefolyásosabb hirdetője volt. 1828. Németalföldre küldték ki az ország pénzügyi viszonyainak tanulmányozása végett. A Morning Heraldban e tárgyról közzétett leveleiért a gröningeni egyetem doctor juris-szá választotta. 1832-37. és 1841-49. az angol alsóház tagja volt és tagjává lett annak a bizottságnak, mely Angliának Franciaországgal való kereskedelmét tárgyalta. E munkásságának eredményeit ismerteti a B. és Villiers által közzétett Reports on the commercial relations between France and Great Britain (London 1835-36, 2 köt.). Szintén a kormány megbizásából irta Report on the commerce and manufactures of Switzerland (Lond. 1836, ném. 1837) címü művét, amelyben a szabad kereskedelem előnyeit fejtegeti. Belgiumba, Olaszországba, Egyiptomba és Sziriába is küldték kereskedelmi ügyekben és a nagy vámszövetségi gyülésen is résztvett Berlinben (1838). 1849. Kantonba konzulnak nevezték ki, ahol olyan erélyes volt a khinai hatóságokkal szemben, hogy 1854. Hong-Kong kormányzójává és a khinai angol kereskedelem felügyelőjévé nevezték ki. Azonban, minthogy hadüzenet nélkül bombáztatta 1856. Kantont, visszahítták Angliába. Hazautaztában a Filippini-szigeteken is járt és erről szól Visit to the Philippine Islands (Lond. 1859) címü szép műve. Hongkongi kormányzósága idején Sziamban is járt kereskedelmi szerződés megötése végett és akkor irta The kingdom and people of Siam (u. o. 1857, 2 köt.) cimü művét. A népköltészettel is sokat foglalkozott fiatalabb korában. Európának majd minden országát beutazta és számos népdalgyüjteménye és fordítása között a jávai, orosz, spanyol, lengyel, szerb és cseh gyüjteményein kivül egy Poetry of the Magyars (1830) cimü művet is adott ki. 1859. nyugalmazták, de már 1861. ujra megbizták, hogy Olaszországgal a megkötendő kereskedelmi szerződés érdekében tárgyaljon. Halála után neje adta ki. (Lond. 1874) A memorial volume of sacred poetry with a memoir of the autor cimü művét és az Autobiographical recollections-t (u. o. 1877). - Egyik fia, B. Edgárd Alfréd, Schiller, Göthe és Heine műveinek fordításával tett szert ismeretes névre. Fordított Petőfiből is.

Forrás: Pallas Nagylexikon