Boyer

János Péter, Ha?ti köztársaság elnöke, szül. Port au Princeben, San Domingo francia gyarmaton 1776 febr. 28., megh. Párisban 1850 jul. 9. Franciaországban végezte iskoláit, a forradalom idején pedig szülőföldjét az angolok ellen védelmezte. Utóbb szerencsétlenül harcolt a fellázadt szerecsenek ellen s kénytelen volt Franciaországba menekülni. 1802. a Leclerc-féle expedicióval visszatért Ha?tibe. Eleinte ugyan megint a négerek ellen harcolt, de csakhamar egyezségre lépett a négerek- és mulattokkal s a gyarmat teljes fölszabadítását tüzte ki célul. Péthion barátjával és Christoph néger-tábornokkal szvöetkezve megbuktatta a vérengző Dessalinet (1806). A diadal után Christoph ÉNy-on szerecsen-, Pthion pedig DNy-on mulatt-köztársaságot alapított, mig B. Port au Prince fővárosában térparancsnok lett. Később B. győzelmesen harcolt az egyeduralomra törő Christoph ellen s 1818 márc. 29. a haldokló Péthion ajánlatára egyhangulat a DNy-i köztársaság elnökévé választatott. Christoph halála után (1820) egyesítette a két köztársaságot s a kis spanyol gyarmatot is elfoglalta (1821). A francia kormány 1825. a köztársaságot függetlennek ismerte el. B. igen derekasan megfelelt feladatának, rendezte a pénzügyet, javította a közigazgatást s támogatta a tudományokat és művészeteket. Mindazonáltal néhány elégületlen 1843. váratlanul megbuktatta, ugy hogy kénytelen volt március 13. angol hadi hajón Jamaika szigetére menekülni. Miután e szigeten hosszabb ideig élt volt, Párisba költözött, de politikai téren szerepelni azontul megszünt.

Forrás: Pallas Nagylexikon