Boyer
János Péter, Ha?ti köztársaság elnöke, szül. Port au
Princeben, San Domingo francia gyarmaton 1776 febr. 28., megh. Párisban 1850
jul. 9. Franciaországban végezte iskoláit, a forradalom idején pedig
szülőföldjét az angolok ellen védelmezte. Utóbb szerencsétlenül harcolt a
fellázadt szerecsenek ellen s kénytelen volt Franciaországba menekülni. 1802. a
Leclerc-féle expedicióval visszatért Ha?tibe. Eleinte ugyan megint a négerek
ellen harcolt, de csakhamar egyezségre lépett a négerek- és mulattokkal s a
gyarmat teljes fölszabadítását tüzte ki célul. Péthion barátjával és Christoph
néger-tábornokkal szvöetkezve megbuktatta a vérengző Dessalinet (1806). A
diadal után Christoph ÉNy-on szerecsen-, Pthion pedig DNy-on
mulatt-köztársaságot alapított, mig B. Port au Prince fővárosában térparancsnok
lett. Később B. győzelmesen harcolt az egyeduralomra törő Christoph ellen s
1818 márc. 29. a haldokló Péthion ajánlatára egyhangulat a DNy-i köztársaság
elnökévé választatott. Christoph halála után (1820) egyesítette a két
köztársaságot s a kis spanyol gyarmatot is elfoglalta (1821). A francia kormány
1825. a köztársaságot függetlennek ismerte el. B. igen derekasan megfelelt
feladatának, rendezte a pénzügyet, javította a közigazgatást s támogatta a
tudományokat és művészeteket. Mindazonáltal néhány elégületlen 1843. váratlanul
megbuktatta, ugy hogy kénytelen volt március 13. angol hadi hajón Jamaika
szigetére menekülni. Miután e szigeten hosszabb ideig élt volt, Párisba
költözött, de politikai téren szerepelni azontul megszünt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|