Boyneburg
(Bemelberg), 1. Konrád (Kurt), «a kis hessz», szül.
Hesszenben 1494 körül, megh. Schelklingenben 1567 jun. 29. Frundsberg mellett,
V. Károlynak leghiresebb vezére vala. Eleintén Württembergi Ulrikot szolgálta,
de Hutten János meggyilkoltatása után elhagyta annak udvarát és hesszeni
Fülöphöz szegődött, kinek várát, Lützelsteint, Sickingen ellen védelmezte.
Azután a sváb szövetséghez csatlakozott, Württembergi Ulrik elüzetése céljából.
1525. Frundsberg alatt harcolt Pávia mellett és Frundsberg betegeskedése miatt
ő vezérelte a német sereget Róma elfoglalására (1527). Megvédte Nápolyt a
franciák ellen 1528., amiért V. Károly 1530. Bolognában a koronázási ünnep
alkalmával sajátkezüleg ütötte lovaggá. Kitünt 1530. Firenze ostrománál s 1532.
a török háboruban, mely alkalommal Pestet szállottameg. Harcolt még
Württembergi Ulrik ellen (1534) s nehz sebet kapott Szt. Pol ostrománál
1537-ben. Azután a bajor hercegek szolgálatába lépett 1540. s ismételten
harcolt a törökök és a franciák ellen (Vitry és Meaux elfoglalása 1544). Részt
vett a schmalkaldeni háborúban s V. Károlynak ujabb francia hadjáratában
(1552-54). Hadi zsákmnányából sváb földön jelentékeny birtokokat vásárolt. Utódját
II. Miksa 1571. bárói rangra emelte. V. ö.: Solger, Konrad von Bemelberg,
Nördlingen 1870.
2. B. Móric Henriki báró, osztrák tábornok, szül. 1788 okt.
2., megh. Bécsben 1868 szept. 20. Tizenhat éves volt, midőn porosz katonai
szolgálatba lépett. 1807. a vesztfáliai sereghez csatlakozott s végig harcolta
a francia hadjáratokat. 1813 októberben ezredével átpártolt az osztrákokhoz. I.
Ferenc 1842. a budai hadosztály parancsnokává vette, 1848. pedig Lederer
helyébe a magyar főparancsnokság átvételére szólíttatott fel, de már jul.-ban
áthelyezték Galiciába, ahol Hammerstein oldalán a lembergi zendülés
elnyomásában részt vett. 1849. katonai parancsnokká lett Troppauban. Midőn
nyugalomba helyezték, Bécsben telepedett le.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|