Bozók

(Bzovik), kisközség Hont vmegye korponai j.-ban, (1891) 554 tót és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. A Szt. Istvánról címzett prépostságot Lampert gróf és neje Zsófia (Szt. László király nővére) alapították 1130 körül Szt. István tiszteletére és a premontrei rend részére Hont vmegyében s gazdag földbirtokokkal látták el. II. Béla megerősített, IV. Béla pedig uj adományokkal és kiváltságokkal gyarapította. 1520 körül Balassa Zsigmond borsodi főispán a monostort megtámadta és feldúlta, a szerzeteseket elűze és a birtokot elfoglalta, mely tettéhez tíz évvel utóbb a királyi megerősítést is kieszközölte. Ferdinánd 1540. őt a monostor védnökévé tette, azon egyedüli kötelezettséggel, hogy az isteni tisztelet a régi szokás szerint végeztessék. 1559. B. Zsigmond halála után özvegyére, Franchy Borbálára szállott, ki azt testvérének, Györgynek hagyományozta. Az 1567-iki pozsonyi országgyülés a prépostság visszaállítását határozta el, de Lépes Bálint scopiai püspök, ki elnyerte, nem volt képes azt tényleg birtokosának kezéből kiváltani. Utóbb Balassa Szidónia, Fanchy Pál özvegye, a birtok felét a Jézus-társaság nagyszombati kollégiumának engedte át; másik fele a családé maradt, míg azt Szelepcsényi György primás magához nem váltotta s I. Lipót megegyezésével a nagyszombati papnevelő fentartására fordítani nem rendelte. A Jézus-társaság eltörlése után a B. prépostság egyik felét Mária Terézia 1780. a budai, most pesti egyetemnek adta, becserélvén azt a szegszárdi apátságért és a sági prépostságért. A másik fele a nagyszombati, most esztergomi papnevelő birtokában maradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon