Bozóky
(bozóki) Alajos, jogtudós, szül. Budán 1842 dec. 30.
Iskoláit szülővárosában és Pesten végezte, s tanulmányai befejeztével
Heidelbergába ment jogot hallgatni s 1867-68. járt Angliában, Franciaországban,
Belgiumban s Olaszországban. 1868. a nagyváradi kir. jogakadémián a római s
egyházjog helyettes, 1871. rendes tanára, 1879. az akadémia igazgatója, 1889.
kir. tanácsos lett. A budapesti tud. egyetem képesített magántanára, s a
Szt.-István társulat irodalmi osztályának tagja. Számos jogi és közművelődési
cikket irt különböző folyóiratokba, így a Jogtudományi Közlönybe, a Századokba,
a Jogi Szemlébe, a berlini Deutsche Juristische Zeitungba. Vidéki jogtanáraink
egyik legtevékenyebb tagja. Önálló munkái: Praetori jog. A pesti eggyetem által
koszoruzott pályamű (Pest 1886); A börtönügy legujabb haladásai. Pályakoszorus
mű (u. o. 1867); A római jog institutióinak tankönyve (u. o. 1870); 4. kiad.
1885); Az egyházi jog tankönyve (u. o. 1871); A római jog pandektáinak
tankönyve (Budapest 1874); A köteles részről (Nagyvárad 1874); Római perjog (u.
o. 1878; 2. kiad. 1885); A nagyváradi kir. akadémia százados múltja 1788-1888
(Budapest 1889); Az ausztriai magánjog rendszere (u. o. 1891). Átdolgozta
Friedländer L. művelődéstörténeti munkáját: Római világ címén (u. o. 1883-84;
2. kiad. 1892) és lefordította: Gaius római jogi institutióinak négy könyvét
(u. o. 1886, Akadémia, latin szöveggel) meg Cicero Sulla mellett (u. o. 1887)
mondott beszédet. I., II., XIV. filippikáját (Nagyvárad 1887) és válogatott
leveleit (u. o. 1888). Nagyváradon gyakorta tart népszerü felolvasásokat a
római művelődés történetéből.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|