Bozovics
nagyközség, Krassó-Szörény vmegye bozovicsi j.-ban, (1891)
3708 oláh lak.; szolgabirói székhely, járásbirósággal, posta- és
táviróhivatallal, postatakarékpénztárral; van fürész-malma, élénk marhavásárai,
vasércbányája és 4 kisebb barnaszénbányája; az aranymosás, mely a XVIII.
században lendületet vett s melyet ügyes cigányok gyakoroltak, most teljesen
megszünt, habár a patakokban haszonnal volna űzhető. B.-ot már Mátyás király
idejében említik; 1774. az Almás völgyének 13 falujával a határőrvidék
zsupaneki zászlóaljhoz csatolták; a katonai végvidéki rendszer eltörlése idején
B. az oláh bánsági ezredhez tartozott s egy századnak állomásozó helye volt.
1873. a határőrvidék polgári alkotmányt nyervén, B. szolgabirói kerület
székhelye lett. Régebben magyarok laktak ott, miként egyes helynevek (Ménespatak,
Bánya, Postás) bizonyítják. A Nera innenső partján 2 várrom van, egyik Dragomoi
Jano, a lapusniki határban; a hagyomány szerint magyar várak. A törökök 1784.
az egész Almásvölgyét ismét elfoglalták s B.-ot is 11/4
évig tartották megszállva. 1817. Ferenc király és Karolina Auguszta királyné
itt több napon tartózkodtak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|