Boztey

Ősrégi magyar család, mely a Rozgonyiakkal együtt a Bastech nemzetségből származott. A család a középkor folyamán Esztergom vmegyében virágzott, a nemzetség ősi fészke azonban a Csapdihoz tartozó fehérmegyei Vásztéj vagy Vasztik nevü puszta volt. Első ismert őse a Boztyh falubeli Renold, Ugrin kalocsai érsek prokurátora, 1240 fordul elő. Hat fia közül Rénold (1251-91 körül) főlovászmester, asztalnok, szabolcsi és szolgagyőri főispán, majd nádor, a Rozgonyi-családot alapította; 1278. morvamezei ütközetben, midőn a király zászlaját tartotta, András, Salamon és László testvéreivel együtt vitézül harcolt; ezek közül Andrástól és Salamon ispántól s aztán Dienes nevü testvérüktől származik a B. család: László ispán és a hatodik fiu,, Karul maradék nélkül halt el. A család későbbi ivadékai közül B. Ferenc Eszergom vmegye követe volt az 1505. rákosi országgyülésen. A B.-család, mint sok más Dunamenti régi magyar nemzetség, a mohácsi vész után pusztult el. V. ö. Pór A., Tural, VII. 114.; Wertner M., A magyar nemzet II. 407.

Forrás: Pallas Nagylexikon