Bozza

Pál, lirai költő, szül. Kővágóörsön (Zala vmegye) 1829 jan. 10., megh. Zánkán (Zala vm.) 1852 jun. 24. Iskoláit Pozsonyban és Késmárkon végezte, ez utóbbi helyen hallgatott jogot, Gulácson volt patvarista. Ott volt az 1847. pozsonyi országgyülésen, mint gyakornok; 1848. Pestre költözött, hol megismerkedett az irdalom kiválóbb egyéniségeivel. Harcolt a szabadságharcban mint honvéd, majd annak lezajlása után osztrák katonának sorozták be. A katonaságtól azonban már 1852 tavaszán mint gyógyíthatatlan beteget elbocsátották, s még ugyanazon évben meg is halt. Versei a Jókai szerkesztette Életképekben jelentek meg 1847-től kezdve, valamint Kelet könyvei c. költői elmélkedései is; mind verseivel mind elbeszéléseivel elismerést aratott, sőt Arany és Petőfi figyelmét is magára vonta. Munkáit összegyüjtötte és Budapesten 1886. kiadta Lévay József, életrajzával együtt.

Forrás: Pallas Nagylexikon