Bracteati

(lat.). Ekként nevezik ujabb időben azokat a vékony arany v. ezüst lemezekből készült érmeket, melyeknek mindkét oldalára ugyanazt a bélyeget verték, csakhogy az egyik oldalon kidomborodva, a másikon bemélyedve. Az ilyen pénzek különösen a középkorban nagyon el voltak terjedve Németországban és Skandináviában. De már az ó-korban is vertek ilyen érmeket s találtak is aranyból ilyeneket athéni sirokban, a bagoly bélyegével; ezek tökéletesen beillenek az attikai pénzrendszerbe. Tenedosz és Mélosz szigeteken szintén kerültek napfényre ilyen érmek (v. ö. Schoepflin, Recherches sur les monnaies bractéates. Mémoires de l"Académie des inscriptions, XXIII. köt. 212-219 lap). Magyarországban csak az Árpádkorban vertek (l. Rupp: Magyarország ekkorig ismeretes pénzei V. tábla III-120 sz.), mely éremfajok VI. Béla érmeihez sorozandók. A német B.-ról v. ö. Schumberger G. L.: Les Bractéates d"Allemagne, Páris 1873.

Forrás: Pallas Nagylexikon