Brád

kisközség, a Fehér-Körös mellett, Hunyad vármegye brádi járásában (1891) 3006 oláh, magyar (560) és német (107) lakossal, oláh algimnáziumal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Brád a Fehér-Körös bányászatának központja, határában aranybányák vannak, köztük a muzári bánya, melyben 1891-ben néhány nap alatt közel egy métermázsa majdnem teljesen salakmentes (90% színaranyat tartalmazó) termésaranyra bukkantak. Ugyanitt arany- és ezüst-zúzóművek is vannak. Brádon tört ki 1784 november 2-án az oláh lázadás a hírhedt Hora és Kloska izgatására; 1849-ben itt szorították vissza a magyarokat Janku oláh fölkelő csapatai. B. a Brády magyar nemesi családnak (l. o.) származási helye. Brád mellett a rudai 12 Apostolbánya társulat zuzóművei. A Viktória altárótól keskeny vágányu vasuttal eszközlik az ércszállítást s ez 5 km. hosszuságu pályát a boicai völgybe nyíló altárótól 11/2 km. távolságra 57 m. meredek sikló szakítja meg. A brádi zúzómű 8 erdélyi szerkezetű zúzóosztályában 117 fanyilat és egy kaliforniai osztályban 5 vasnyilat egyesít s e mellett van egy kis próbazúzómű 3 könnyü kis vasnyillal. E zuzómü régi erdélyi rendszerü foncsorítással működött; de most már László-féle javított foncsorítókkal van felszerelve ez is, minővel a szomszédos Kristyori zúzómű működik. A hajtóerőt a Fehér-Körös szolgáltatja s Brádon 72 lóerejü turbinát táplál, mely a vizmennyiséghez alkalmazható. Az évnek vizszegény és zord időszakában 75 lóerejü gőzgép tartja fenn az üzemet, mely naponta 150-160 tonna ércet dolgoz fel. Itt még egy külön vegyműhely és a foncsor kiégetése s a higany visszanyerésére külön berendezés létezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon