Braga

Teofil, portugál tudós, költő és iró, született az Azóri szigeteken, Isola di San Miguel-ben, 1843. febr. 24. 1861. Coimbrában jogot hallgatott, s már 1864. kiadta Vis?o des tempés (Az idők jóslata) c. eposzát. Rá egész sorozata következett egyéb költői műveinek, u. m. Tempestades sonoras, 1865: Torventes, 1868. stb. Legkiválobb munkái mégis az irodalomtörténetiek, s ezeknek köszönhette, hogy hossza küzködés után végre kinevezték a lissaboni Curso superior das letras tanárává. B. főműve e téren a Historia da litteratura portugueza (1870-80, 16 köt.). B.-nek köszönhető a leghiresebb régibb s ujabb portugál költők műveinek kritikai kiadása, mint Falc?o-é, Jo?o Vaz-é, Bocage-é, sőt magáé Camoens-é is. Sok szép régi népdalt is ő frissített föl (Cancioneiro 1867, 8 köt,), fáradhatatlan továbbá a pedagogia terén is, és tankönyvei (rövid irodalomtörténet, portugál nyelvtan továbbá kresztomátiák) elterjedtek. És mindezeken kivül B. még tekintélyes jogtudós és hirlapiró. B. emellett nyelvtudós. Legjobb nagy munkája: Historia Universal. Alapított egy O Positivismo (A pozitivismus) cimü folyóiratot. Camoens halálának 300. évfordulója alkalmából Bibliographia Camoniana cimü nagy gonddal gyüjtött összeállítását adta ki a portugálok e legnagyobb költőjéről irt összes műveknek és önálló értekezéseknek (1880). Említendő még külön a Historia do romantismo en Portugal (A romanticizmus története Portugáliában, 1880) c. műve, valamint ugyancsak 1880 óta Coelhoval együtt a Revista das tradicőes portuguesas (A portugál vagyonosok szemléje) nevü folyóiratot szerkeszti.

Forrás: Pallas Nagylexikon