Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Brandenburg... ----

Magyar Magyar Német Német
Brandenburg... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Brandenburg

1. Poroszország egyik tartománya, Mecklenburg, Pommeránia, Nyugat-Poroszország, Posen, Szilézia, Szász, Hannovera porosz tartományok és Anhalt között. Területe: 39,834 km2. A Germán sikság része. D-i határán 225 km.-nyi hosszuságban alacsony dombsor vonul el, amelynek Potsdam kerületben fekvő részét Flämingnek (l. o.) hivják. A legnagyobb emelkedés e tartományban a Rückenberg (228 m.). Főfolyója az Odera, amely itt veszi fel a Wartet, a görlitzi Neissét, a Bobert és a Finowot. ÉNy-on határfolyó az Elbe; ebbe szakad a Havel a Spree folyócskával és a Stepenitz. Számos kisebb tó (mintegy 600), különösen É-on és középen; ilyenek: a Scwieloch. Müggel, Ücker tó stb. A sík talaj a csatornaépítést megkönnyítette, nagyobb csatornák a Finow (57 km.) a Havel és Oder közt, a Frigyes-Vilmos (22 km.) a Spree és Oder közt. Az éghajlat mérsékelt, de az időjárás hirtelen változik. B.-ban 1?8 millió ha. szántóföld és kert, 1 3 millió ha. erdő, a többi rét és terméketlen föld. A főtermék a rozs és burgonya. Az állattenyésztés ágai közül legvirágzóbb a juhtenyésztés (1.7 millió drb), azután a szarvasmarha és lótenyésztés. A lakosok száma (1890) 2541783. Az ipar virágzó, különösen a szövőipar, a fémipar, a szesz- és sörgyártás. A tartomány két kerületre oszlik; ezek: Potsdam és Frankfurt.

Történelem. Tacitus idejében B. lakói a longobardok, burgundionok és semnonok voltak, akiket szláv népek váltottak föl: a lutizi, hevelli stb. I. Henrik császár 927. e szláv népeket az Elbe mellett legyőzvén, hatalma alá hajtotta és 931. Altmark határgrófságot alapította N. Ottó Havelberg és B. püspökségeknek vetette meg alapját. 983. azonban a szlávok fölkelése a német hatalomnak és vele együtt a kereszténységnek is véget vetett. Csak midőn 1134. Medve Albert kapta meg B.-ot Lothar császártól, szünt meg ujra a szláv uralom. Medve Albert B.-ot székhelyévé tette s fölvette B. őrgrófja címet, birtokain németeket telepített meg és így B.-ot germanizálta.

Munkáját utódai folytatták. 1126-1258. I. János és Ottó közösen uralkodtak; II. Frigyes császártól 1231. megkapták Pommeránia fölött a hűbéruraságot; 1236. Demmin herczegtől elvették Stargardot, 1250. pedig Stettin hercegétől Ukermarkot. János Ukermarkra való fegyverrel megszerzett jogát még jobban megerősítette, nőül vevén pommerániai Hedviget. Ottó pedig a cseh hercegasszonynak Beatrixnak kezével együtt Felső-Lausitzot szerezte meg. A két testvér végül 1250. vétel utján a Lebus püspökség fölött való fenhatóságot is megszerezte. 1258. megosztoztak birtokaikon, csak B. város, továbbá B. és Havelberg püspökség maradtak közös birtokoknak. I. János a Stendali, III. Ottó pedig a Salzwedeli askani ágnak vált alapítójává. Utódaik 1269. megszerezték a Pomerania parva (Pomerellen) fölött való hűbéruraságot 1291. Landsberget, 1303. pedig Alsó-Lausitzot. A két ág birtokát Waldemár (1309-19) egyesítette ujra. 1320. azonban az Askani-dinasztia kihalt 3 évi polgárháboru után 1323. Bajor Lajos B.-ot fiának, id. Lajosnak adományozta. A Wittelsbach család uralma alatt B. ujra pusztulásnak indult. Midőn pedig Lajos nősülés utján Tirolt szerezte meg magának, 1351. B.-ot fitestvéreinek: római Lajosnak és rest Ottónak engedte át. Ezeknek uralma alatt 1356. B. választó fejedelemséggé lett. 1365. Ottó lett az egyedüli uralkodó, akitől 1368. IV. Károly császár Alsó-Lausitzot, 1373. pedig Kurmarkot és igy egész B.-ot megszerezte a Luxemburgi család számára. B. először Vencelnek, Vencel halála után pedig Zsigmondnak vált birtokává. Zsigmond azonban részint a nemesség ellenállásától kényszerítve, részint adósságai miatt 1388. rokonánák Jodoknak adta zálogba. A békét azonban ez sem tudta helyreállítani. 1411. bekövetkezett halála után B. megint Zsigmondra szállott, aki 1411. jul. 8-án Budán kelt okiratában VI. Frigyes nürnbergi várgrófot, a Hohenzollern-házból B. kormányzójává és kapitányává nevezte ki, ráruházván az őrgrófok minden hatalmát, kivéve a választófejedelemséget; 1415. azonban ezt is megkapta azzal a kikötéssel, hogy azt a császár 400000 arany forinton visszaválthatja. 1417. Zsigmond a konstanzi zsinaton fel is avatta választófejedelemmé, még pedig minden kikötés nélkül. Amire mint választófejedelem I. Frigyesnek nevezte magát. (Folytatását l. Poroszország története). V. ö. Berghaus: Landbuch der Mark B. (B. 1853-56). Voigt F.: Gesch. des B.-isch-preussichen Staates. (Berlin 1878).

2 B. (a szláv Brennaburg v. Brendanburg), város Potsdam kerületben, amelytől B. őrgrófság kapta a nevét, a Havel mindkét partján (1890) 37817 lak., posztó- és selyemszövőkkel, jelentékeny kosárfonással, halászattal és virágzó kertészettel. A várost a Havel két részre, Alt- és Neustadtra osztja, melyhez járul a Havel szigeten fekvő Dom v. Burg B. község. Jelentékeny épületei: a Katalin-templom, a XIV. és XV. századból a székesegyház érdekes misemondóruha-gyüjteménnyel, a városház és előtte az 5.6 m. magas Roland-oszlop. A város mellett levő dombon 30 m. magas oszlop áll az 1864-71-ig elesett B.-i harcosok emlékére. Brennaburg várát I. Henrik 928. foglalta el a hevellektől. N. Ottó 949. irt püspökséget alapított, amelyet a vendek 983. földúltak, de Medve Albert 1153. ujra fölállította. B. utolsó kat. püspöke Jagowi Mátyás volt, aki 1539. a protestáns vallásra tért át. A 30 éves háboruban B. a dánoktól, császáriaktól és svédektől sokat szenvedett. 1848 nov. 27-től kezdve dec. 5. itt tartotta üléseit a porosz nemzetgyülés. V. ö. Jork: B. in der Vergangenheit u. Gegenwart (B. 1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is