Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Brassói heg... ----

Magyar Magyar Német Német
Brassói heg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Brassói hegység

v. Barcasági hegycsoport, a Kárpátok D-i határláncolatának legkeletibb tagja, mely Brassó és Fogaras vmegye déli határán elterül s déli lejtőivel Romániába huzódik. K-en a tömösi szoros völgye választja el a Csukáshegységtől, melyet Hunfalvy még a D-i határláncolathoz számított, mig geologiai alapon már a K-i Határkárpátokhoz tartozik. Ny. felé a Királykő csoportján tuli behorpadás (Kápu Tamasului 1556 m.) különíti el a Fogarasi havasok láncolatától. Tulajdonkép 3 külön hegycsoportból alakul, melyeket egy szabálytalan irányu vizválasztó csak lazán kapcsol egymáshoz. A tömösi szorostól Ny-ra a Keresztényhavas (1804 m l. o.) szép csoportja ÉK-ről DNy. felé huzódik, É-i nyulványait egészen Brassó városáig (Cenk 960 m., l. o.) bocsátván; e hatalmas hegylánctól D-re alacsonyabb hegyeknek sorozata, melyek a Kis Weidenbach völgyének végén 1000 m.-ig ereszkednek alá, csak laza kapcsot képez a Törcsvártól DK-re emelkedő, a maga nemében páratlan szépségü s vadságu Bucsecs (2508 m.) csoportjához (l. o.), melynek a hires Jalomica völgyét félkörben körülövező hatalmas sziklabástyája Ny. felé szelidebb emel kedésü de tetemes magasságu (1800-1900 m.), hátán havasi legelőkkel fedett, alsóbb részeiben tulnyomóan erdős, előbb Ny., majd ÉNy. felé csapó gerincbe megy át. A törcsvári szoros e gerincet 1240 m.-ig vágja be s rajta tul hirtelen emelkedik a szintén K-DNy-i irányu Királykő (2241 m., l. o.) csekély terjedelmü, de felette szaggatott s élesen határolt csoportja, mint a B. legnyugatibb tagja. Az ezen 3 csoportból D. felé hajló félkörben körülövezett térség a Barca folyónak egészen Zernyestig nyuló termékeny lapálya melyet É. felől a Feketehalomtól Ny-ra emelkedő s a B. ágául tekinthető Fekete hegység (1294 m., l. o.) 4-5 km.-nyire szorít össze. E három hegytömeg már külsőleg is elüt mind a Bodzai hegységtől mind a Fogarasi havasoktól; igen változatos alakuak, mély nyergek által elválasztva s nem egyenes vonalban sorakoznak egymáshoz helyenkint terjedelmes fensikokká szélesednek ki, s a völgyek v. az alacsonyabb hegyvidék felé több száz méter magas sziklafalakkal ereszkednek alá. A legmagasabb hegycsucsok, mint a Bucsecs és a Királykő ugyan a fővizválasztón emelkednek, de sok más hegycsucs a nagy kanyarulatokat tevő vizválasztó vonaltól É-ra és D-re esik, melyek mindenfelé vonuló völgyek által vannak egymástól elválasztva. Ezért a B. a legváltozatosabb és legfestőibb hegységek egyike s főleg a Bucsecs a Magas Tátrával versenyzik. Geologiailag a B. tulnyomólag harmadkori képletekből áll. Fő alkotó részei durva eocén konglomerátok és jura-meszek, melyek a Bucsecs kivételével a legtöbb hegycsucsot alkotják; ezenkivül kisebb terjedelemben jegőcös palák, liász-mészkő és homokkő fordul elő, továbbá régi kárpáti és fiatalabb kréta-homokkő, kevés trachit és bazalt. Az eocén konglomerátok a Bucsecsen roppant kifejlődést értek el, főleg a mészhegységek öbleit töltik ki s a hegyek tetőit alkotják. A fehér juraképlet különösen a Keresztény havason lép fel, ahol hosszura nyuló, festőileg szaggatott gerincet alkot a Királykő juramésztömegeinek feküjét jegőcös palák képezik, a hires Krepatura hasadékban fehér mészkő lép fel, de Zernyest táján csillámpala, Brassó közelében gránit is előfordul, valamint alárendelten liaszképletek, neokom és neogén komokkő. A B. legnagyobb része zord szikla vagy fenyves, a közlekedés csak a Tömösi és Törcsvári szorosban folyik (előbbit követi a vasut is) a többi helyekre csak nehezen járható hegyi utak vezetnek. Tájképi szépségekben a B. rendkivül gazdag, azért a turisták gyakran keresik fel; a legszebb pontokat a Siebenbürgischer Karpathenverein tette hozzáférhetőkké utak és menedékházak építése által. V. ö. Bielz Albert: Siebenbürgen II. Kiadás (Bécs 1885) Filtsch József: Die Stadt Kronstadt und deren Umgebung (Bécs 1886); Mysz: Touren-Weiser für Ausfiüge in die Berge u. Gebirge der Umgebung von Kronstadt (Brassó 1890); Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. VI. kötet. (Budapest 1873.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is