Vilmos, bécsi könyvkereskedő, a nevéről elnevezett könyvkiadó cég alapítója, született Zilbachban 1807., meghalt Bécsben 1884. Könyvkereskedői pályáját 1821-ben Eisenachban kezdte, ahonnan 5 évvel később Bécsbe ment s 1836-ig a Gerold-féle könyvkereskedésben volt alkalmazva, mint segéd. 1836. mint társtulajdonos a Mösle-féle könyvkereskedésbe lépett, melyet 1840. Seidel L. W. barátjával együtt megvett s azt Braumüller és Seidel társascég alatt folytatta. 1848. Seidel kilépett a cégből s ettől kezdve semmiféle társszerződés által nem feszélyezve, B. mint könyvkereskedő, s kiadó oly tevékenységet fejtett ki, hogy könyvkereskedése vetekedett a Gerold-félével. kiadóüzlete pedig, mely képviselte a tudományos irodalom minden ágát, világhirüvé emelkedett, tekintélyt szerezve, nemcsak alapítójának, hanem az összes osztrák kiadóknak is, B. kiadványai mellett s azok támogatására ujabb és ujabb szakfolyóiratokat alapított. Igy keletkeztek a Vierteljahsschrift für Dermatologie u. Syphilis, V. f. Forstwesen, V. für kath. Theologie, V. für Rechts- u. Staatwissenschaft, V. für wissenschaftl. Veterinärkunde, a Medicinische Jahrbücher, a Quellenschriften für Kunstgeschichte und Kunsttechnik stb. Kiadványainak fénypontját kétség kivül orvos-sebészi vállalatai képezik. Magyarországra nézve kiváló érdekkel bir a: Braumüllers Bade-Bibliothek cim alatt megindított gyüjtemény, melyben eddig mintegy 110 köt. jelent meg s orvos-vegytani szempontból Magyar ország minden jelentékenyebb fürdője külön kötetben van ismertetve. B. volt az első osztrák kiadó, aki kiadványainak nemcsak belső becsére áldozott sokat, hanem pazarul költött azok külső kiállítására is. 1848-tól kezdve, amidőn udvari könyvkereskedővé nevezték ki, egymásután a legfényesebb kitüntetésekben részesült majdnem minden európai uralkodó részéről, 1871. pedig, könyvkereskedői pályájának 50. évfordulója alkalmával, az osztrák császár a vaskorona-rendet s azzal az osztrák nemességet adományozta neki. Halála után az üzlet Vilmos nevü fiára szállt.