Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Braunschwei... ----

Magyar Magyar Német Német
Braunschwei... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Braunschweig

1. a német birodalom egyik hercegsége 3690 km2 területtel, a porosz Hannovera Vesztfália és Szász-tartományok, továbbá Waldeck- Pyrmont és Anhalt között. Három nagyobb és öt kisebb egymástól elszakasztott részből áll. A nagyobbak: B.-Wolfenbüttel-Helmstedt, Gandersheim-Holzminden, amattól délre és délNy-ra, és Blankenburg az elsőtől D-re. Az először említett főrész dombos sikság; a másik kettőt a Harz ágazza be, amelynek legmagasabb csúcsa itten a Wurmberg (968 m.). Ezért is itt az éghajlat hűvösebb mint az É-i részekben. Blankenburg az Elbe medencéjéhez tartozik; a többi részek pedig a Weseréhez. A Weser legnagyobb mellékfolyói e hercegségben az Aller és ennek mellékvizei; a Leine, az Altenauval és Lehrevel erősbülő Ocker a Fuhse és a Lenne. Az Elbe folyamvidékéhez tartozik az Ohre és a Saaleba torkolló Holzemme. A földművelés intenziv; a főbb termékek burgonya, rozs zab és répacukor. A gyümölcstermelés jelentékeny. Az állattenyésztés legvirágzóbb ága a szarvasmarhatenyésztés (1883. volt; 26853 ló, 90787 szarvasmarha, 243935 juh és 100266 sertés). A lakosok száma (1890) 403773 (1 km2-re esik 109), akik közül 94% lutheránus. A bányászat termékei főképen barnaszén és vasércek. Az iparágak közül legjelentékenyebbek; a répacukorgyártás, a szeszégetés és sörgyártás; ezeken kivül vannak dohány-, üveg-, kémiai gyárak, kender- és jutafonók és egyéb kevésbbé jelentős iparágak. A kereskedelmi forgalmat fekvése mozdítja elő, amelynél fogva az Adriai és Északi tenger, továbbá Németország K-i és Ny-i tartományai közt sok út vezet rajta át. A szellemi műveltség előmozdítására szolgálnak: 1 politechnikum B.-ban 9 középiskola, 2 tanítóképző, nehány szakiskola, 450 népiskola és a hires wolfenbütteli könyvtár (3000000 kötet és 10000 kézirat).

Az 1832, 1851 és 1888-ki törvények szerint a közvetett választás útján 6 évre választott 46 tagból álló országgyülést illeti meg az adómegszavazás joga, az ország vagyoni kezelésének ellenőrzése és a kizárólag B.-re vonatkozó törvények jóváhagyása. A legfőbb közigazgatási hatóság az államminisztérium, amely mellé öt osztályból (belügy, pénz- és kereskedelemügy, igazságügy, egyház- és közoktatásügy, hadügy) álló miniszteri bizottság van rendelve. A helyi adminisztráció szempontjából B. 6 kerületre (Kreis) van fölosztva, ezek: B., Wolfenbüttel, Helmstedt, Gaudersheim, Holzminden és Blankenburg. Az 1892-93-ki költségelőirányzat szerint a hercegség bevételei és kiadásai 13010000 márkát tesznek. B. katonasága az 1866-ki egyezség szerint teljesen be van olvasztva a porosz hadseregbe.

Történelem.

A régi germánok korában B.-ban a kheruszkok törzse lakott. A X. sz.-ban a Harztól É-ra fekvő földet Norththuringia-nak nevezték; de ez nem sokkal későbben beolvadt a szász hercegségbe. Midőn Oroszlán Henrik 1180. a szász hercegi méltóságtól megfosztatott, B.-ot megtartotta. Halála után fiai nemsokára fölosztották 1203. a welfek örökségét. 1252. a braunschweigi hercegi család két ágra oszlott, az idősebb B.-i és az idősebb lüneburgi ágra. 1279. az előbbi ismét feloszlott a grubenhageni (kihalt 1596.) és a göttingaira, amely utóbbi 1347. ismét göttingai és ifjabb B.-i ágra szakadt. 1368. az idősebb lüneburgi ág kihalt; a B.-ág azonban 1331. ismét föloszlott egy középső lüneburgi és egy középső B.-i családra. Ez utóbbi föloszolván, a wolfenbütteli és kalenbergi ágra, 1634. kihalt. A középső lüneburgi ág 1521 harburgi (kihalt 1642.) és zellei ágra szakadt, amely utóbbi 1569. ismét két családra oszlott: a dannebergire v. uj B.-ira és uj lünneburgi, illetőleg hannoveraira. Az uj B. azután még egyszer megoszlott B.-wolfenbüttelire és B.-bevernire, 1735. azonban eggyé olvadt B.-lüneburgi néven és az egész hercegség uralkodójává Albert Ferdinand lett. Utóda, Károly alatt az ország, fejedelmének pompaszeretete miatt nagy adósságokba merült. Fia Károly Vilmos az államháztartást rendezte, de az auerstädti (l. o.) csatában halálosan megsebesült és nemsokára meghalt. B.-ot a franciák a vesztfáliai királyságba olvasztották be. Napoleon bukása után B. hercegséget a régi uralkodó család visszakapta. Károly herceget azonban önkényes uralkodása miatt 1830. a Párisban kitört juliusi forradalom hírére a braunschweigiak elűzték. A nyugalmat testvére, Vilmos herceg állította helyre, aki 1831. alkotmánytervezetet terjesztett B. rendei elé, akik azt csekély módosítással el is fogadták és ezáltal B. politikai szabadságának alapját megvetették; az 1836-37 -ki gyülésen azután a hűbéri jogok fenmaradt részeit is el törölték 1841. B. a német vámszövetségbe lépett be. 1848. B. kormánya a német nemzet egyesítésére irányuló törekvésekhez csatlakozott és a rendkivüli országgyülésen számos liberális javaslatot emeltetett törvényerőre (sajtószabadság, polgari házasság, a választási jog kibővítése stb.). 1866. kilépett a német szövetségből és ugyanazon év aug. 18. belépett az északnémet szövetségbe s mint ilyen 1870-71. a poroszokkal együtt küzdött a franciák ellen. 1879. mivel az idősebb welf ág kihalása előre volt látható, megalkották a törvényt «a trón megüresedése esetén szükséges ideiglenes kormány rendszerről».1884. Vilmos herceg csakugyan egyenes örökösök nélkül el is halt; Ágost Ernő cumberlandi hercegnek, az 1878. elhunyt hannoverai király fiának megvolt ugyan a kétségtelen örökösödési joga, de állásánál fogva Poroszországhoz, a hercegséget át nem vehette, megalakult az 1879. törv. értelmében a kormányzóság; ez mivel a cambridgei herceg, a cumberlandinek legközelebbi örököse, a német szövetségtanács által kiszabott feltételeket, a B. hercegség elfoglalását illetőleg elfogadni szintén nem akarta, az országgyülés 1885 okt. 21. a kormányzóság ajánlatára Albert porosz herceget választotta regenssé, aki a választást el is fogadta és a kormányt még ugyanazon évben át is vette. 1886. megkötötte a föntebb említett katonai egyezményt Poroszországgal. B. 1890. két német szabadelvü és egy szociáldemokratát választott a német birodalmi gyülésbe.

2. B., az ugyanily nevü hercegség fővarosa az Ocker mellett (1890) 101047 lak., dohány-, szesz-. sör-, kémiai szerek, pótkávé-gyártással, cukorfinomítókkal, jelentékeny kolbászkészítéssel és spárgatermeléssel. A város meglehetősen rendetlenül épült; az 1797. lerontott erődítmények helyén szép uj épületekkel szegélyezett sétahelyei, a hercegi és vasuti park, Németország legszebb ilynemü ültetvényei közé tartoznak. Az épületek és emlékszobrok közül a legjelentékenyebbek: az 1173. megkezdett és 1880-81. restaurált Szt. Balázs-templom, pilléreken nyugvó bazilika terjedelmes kriptával (1681 óta a B.-i hercegek temetkezési helye), a templom alapítójának, Oroszlán Henriknek, meg nejének és IV. Ottó német császárnak síremlékével; a Márton-templom, pompás, csúcsives kápolnával (Anna-kápolna) és gazdagon díszített portálékkal; a Katalin-templom, a XVI-XVIII. századból való számos síremlékkel; az Ottmer terve szerint ujra épített hercegi kastély a Rietschel terve szerint készített quadrigaval; a régi városháza; számos régies külsejü lakóház; a Cumberland herceg tulajdonát tevő Richmond-kastély szép parkkal; a Burg-téren a rézoroszlán, amelyet még Oroszlán Henrik állíttatott föl 1166. és amelyet 1858. ujítottak meg; az 1408. készített és 1847. restaurált művészi kút az Altstadt-piacon; Vilmos Ferdinánd és Frigyes Vilmos hercegek rézből készített lovasszobrai a Schloss-téren; az ezen hercegektől 1822. fölállított 12 méter magas vas obeliszk a Monument-téren; a Lessing szobra a Lessing-téren; a Gauss-hegyen a Schaper által mintázott Gauss-emlék. A várost egy főpolgármester, 4 városi tanácsos 24 városi képviselő (Stadtverordnete) és a hercegi rendőrigazgatóság kormányozza. Kulturális intézményei közül a legjelentékenyebbek: a politechnikum, a zeneakadémia, a hercegi muzeum értékes képtárral, Németországban a leggazdagabb olasz majolika-gyüjteménnyel s antik tárgyakkal, a városi muzeum és az 1891. megnyitott nemzeti muzeum.

B. története.

A monda szerint B.-et Bruno, Ludolf szász herceg fia alapította (861), kinek nevétől származtatták a város nevét is (Brunswick a. m. Bruno-telep). Ludolf testvérét, Dankwart-ot pedig a Dankwarderode-i vár alapítójának mondták. Henrik hercegre vitték vissza a városi körfal építését. Oklevelek csak 1031. említik «Bruns- wick»-ot. 1090. a város Szász Lothár királyra szállt, kitől a welfek örökölték. Oroszlán Henriknek köszönhette lendületét; ő szemelte azt ki székhelyének, ő építette a nagy falakat, a székesegyházat és állította fel hatalmának jelvényeül az ércből öntött oroszlánt. Utóda Ottó herceg uj kiváltságokkal ruházta fel a várost, melynek anyagi jóléte a Hanzába való belépés óta folyton növekedett. 1528 óta a hitujítás terjedt el a polgárság között, 1531. pedig a schmalkaldeni szövetség tagja lett B. - A XVI-XVII. sz.-ban sokat szenvedett vallási üldözésektől és hosszadalmas és eredménytelen harcokat folytatott a hercegek ellen kiknek fenhatóságát nagyon is nyomasztónak találták. 1753 óta rendes székhelye a hercegeknek, kik a kastélyt gyönyörüen diszítették. 1861. alapításának milleniumát ülte meg a város.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is