Braxatorisz

1. András, irói néven Sladkovic tót költő, szül. Korponán 1820., megh. Radványon 1871. Középtanodáit Selmecbányán, a teologiát Pozsonyban végezte. Nevelősködéssel szerzett magának költséget, hogy tanulmányait Halleban befejezhesse. Ez utóbbi helyen ismerkedett meg Hegel esztétikájával s az orosz Puskinnak műveivel, melyek nagy befolyással voltak fogékony lelkére. Visszatérve hazájába, előbb Halászin (Zólyom vm.) nevelősködött, ezután ev. lelkész volt Horháton, 1865 óta Radványban. B. lirai költő volt; művei elszórtan jelentek meg különböző lapok- és folyóiratokban; irt nagyobb költői műveket is, melyek közül Marina önállóan jelent meg Pesten 1846. (Magyarra fordította Podhradszky Lajos tanár Beszterczebányán 1888.) A Detvan c. költeménye megjelent Hurbánnak Nitra c. folyóiratában 1853-ban (magy. gyenge fordítását adta Goldperger Miklós Korponán); Milica megjelent a Concordia folyóiratban 1858. Svätomartiniáda (Szent mártoniáda) Budán 1861. (Ezt a Matica megnyitása alkalmából felszólításra irta mint tót nemzeti époszt.) Gróf Mikulás Subic Zrinsky na Sihoti (Subici gr. Zrinyi M. Szigetvárott) a Zrinyi-ünnepély alkalmából kiadott emlékkönyvben jelent meg Besztercebányán 1866-ban. Összegyüjtött költeményei először megjelentek Spisy Básnické cimmel (költői iratok) Besztercebányán 1861-ben, Viktorin József magyarázataival. Teljes gyüjteményt rendezett sajtó alá a költő halála után ennek barátja Grossmann Lajos Prágában 1878-ban.

B. Károly, tót iró. B. Andrásnak (Sladkovicnak) testvérbátyja szül. Korponán 1807-ben, meghalt mint teszéri (Hont vm.) ág. ev. lelkész. Irt több egyházi művet s számos költeményt, melyek elszórtan jelentek meg. Mint költő testvéröccsét meg sem közelítette.

Forrás: Pallas Nagylexikon