Brebiri grófok
neve először 1222. fordul elő, midőn II. András nekik adta
Douvald comesnek a Kerka vizétől Záráig. terjedő birtokot. IV. László
kiskorusága alatt (Pektári) Joákim brebiri gróf volt a tdki uralkodó. 1267.
Spalato Br. Mladint választotta podesztául ezer lira évi fizetéssel,melynek
fejében 1276 dec. esküvel fogadta, hogy bátyjaival Pállal és Györggyel együtt
minden ellenségtől megoltalmazza a várost. 1290-1310 közt Pál volt a főeszköze
annak, hogy az Anjouk Magyarország trónjára ülhettek; pedig III. András 1293.
abban a példátlan kitüntetésben részesítette a brebirieket, hogy a tengeri
bánságot az örökösödés jogával ruházta rájuk. György 1300 augusztusában már
mégis magával hozta az országba az ifju Károly Róbertet ellenkirályul. Pál
1303. a horvátok bánjának s Bosznia urának nevezte magát. Nem csoda, ha a
brebiriek mindinkább függetleneknek érezték magukat; Mladin nyiltan föllázadt s
Károly 1332. kénytelen volt őt fogságra vetni. Utódai ellen valóságos
védő-harcokat folytattak a horvát városok, melyek önkormányzatukat nem
áldozhatták fel. Az ifjabb Mladin 1345. Velence zsoldjában állt, éppen akkor,
mikor Nagy Lajos Dalmáciát elfoglalta. Mladin 1348. halt meg s vele a Brebiri
név is elenyészett. Nagy Lajos 1347. elvévén a családtól Osztrovica várát,
Zriny horvát helyet adta helyette: s ezóta Zrinyinek nevezik a családot V. ö.
Salamon F. Az első Zrinyiek. Pest 1865. I. könyv, a VI. fejezetben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|