Breccia

(olasz, ejtsd: breccsa), Olyan törmelékkőzet, mely csupa szögletes, kevéssé kopott darabokból állott össze, holott a vele rokon konglomerátnak törmelékei mind gömbölyödöttek, erősen kopottak. A nevet a tudomány az olasz kőfaragóktól kölcsönözte. Az összeálló, helyesebben vm. anyagból összeragasztott törmelékek úgy minőségre, mint nagyságra nézve nagyon különbözők, nemkülönben a ragasztó anyag is nagyon sokféle. Az egyes törmelékdarabok majd egynemüek, majd nagyon különfélék. Ha egynemüek, akkor a törmelékdarabok anyaga szabja meg a nevét is, így van mészkő, quarc, szarukő, bazalt, trachit, porfir-breccia, stb. Ha különféle kőzet szögletes darabjai szolgáltatták az anyagot, akkor beérjük csupán a B. szóval, szabatosabb megjelölés nem szokásos, A törmelékek nagysága a homokszem és tuskó nagyságok között változik. A ragasztó anyag legtöbbször mész, kova, agyag, vasokker, de sok egyéb is lehet. Nevezetes az olyan B., melynek szögletes törmelékeit kristályos, eruptiv kőzet ragasztja egymáshoz. Képződés tekintetében a Breccia annyiban tér el a konglomeráttól, hogy a viz a törmelékeket nem hordotta oly messzire, mint emennél, nem volt tehát alkalom s idő oly foku elkopásra, meggömbölyödésre, mint a konglomerát törmelékeinél; innen a törmelékek szögletessége. Az eruptiv B. törmelékei kétféleképen kerülhettek össze; vagy úgy, hogy a feltörő kőzet a szomszéd kőzetekből ragadott magával darabokat és ezeket körülzárta, vagy úgy, hogy a feltört és megmerevedett kőzet az utána feltóduló ujabb erupciótól szétdaraboltatott, az ujabb erupció anyaga összeragasztotta a nála valamivel régibb anyag széttört darabjait. Az első eset akkor áll, ha az eruptiv anyag másféle kőzet törmelékeit ragasztja össze, a második akkor, ha hozzá hasonló eruptiv anyagéit. Mindkét esetre sok példa van. Ha a B. törmelékét csupa csomó képezi, akkor neve csontbreccia (bonebed). Sok B. igen jó épitő-anyag, v. pedig, ha jól símítható, mindenféle tárgyakat csiszolnak és faragnak belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon