Bregenz

az ugyanilyen nevü kerületi kapitányságnak és Vorarlbergnek fővárosa, a Boden-tó K-i végében, a Pfänder-hegy (1056 m.) lábánál (1890) 6736 lak., pamutfonással és szövéssel, selyemkelmekészítéssel, élénk gabona- és fakereskedéssel. Az ó- vagy felső város, a régi római castrum helyén, egy dombon épült szabálytalan négyszög, azelőtt két kapuval; a déli le van rombolva. Az új város a régit három oldalról veszi körül; mellette egy másik dombon áll a plébánia-templom, régi hatalmas toronnyal. A vorarlbergi muzeumban néhány természetrajzi tárgyon kivül számos régiség látható, amelyeket nagyobbára 1862. a város mellett fekvő dombon, az Oelrainon ástak ki. Az előbb említett torony belső nyilásán Epona istennő (lovagló női alak) domborművü képe a római időkből maig is fennmaradt. Közelében É-ra van a B.-er Klause, régebben erődítésekkel ellátott hegyszros, ahonnan gyönyörü a kilátás. A Gebhards- v. Schlossbergen a Montfort grófok kastélyának romjai és egy bucsujáró templom áll. B. Strabo és Ptolemaios Brigantiuma Vindeliciának volt része. A középkorban a B.-i, később a Pfullendorfi és azután a Montfort grófoknak volt tulajdona. 1451., ill. 1523. a város és grófság a Habsburgok tulajdonává lett. A 30 éves háboruban a Wrangel vezérelte svédek elfoglalták. 1805-14. Bajororszához volt csatolva. V. ö. Doblhoff; B., ein Emoprium (Bécs 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon