Breisach
(Altbreisach v. Brisach), az ugyanolynevü járás székhelye,
Freiburg badeni kerületben, Rajna jobb partján, (1890) 3088 lak. A
Schlossbergen álló, XII. századból való szt. István-templomában pompás
faragványokkal ellátott oltár látható. A meredek hegy, amelyen a város részben
épült, már Caesar idejében Mons Brislacus néven volt ismeretes; ekkor még a
balparton állott; a Rajna megváltoztatván medrét, szigetre került és csak a
XIII. század óta van a jobb parton. A középkorban, midőn már erős vár volt, a
baseli püspökök, a birodalom és a Habsburgok versengettek birtokáért. 1638.
Weimari Bernát foglalta el; a vesztfáliai béke a franciáknak juttatta. A
ryswicki békében Németország visszakapta. 1703. a franciák ujra elfoglalták és
csak 1714. adták vissza az osztrákoknak, de 1744. ujra elfoglalták, és az
aacheni békében megint visszaadták. 1801-1805., amidőn végleg Badenhez került,
a modenai hercegé volt. A badeniek erőditményeit teljesen lerombolták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|