1. szabad hanza-város, a német birodalom egyik állama,
Oldenburg nagyhercegség és Hannovera porosz tartomány közt 256 km2
területtel, (1890) 180443 lak.; áll az idegen területek közé ékelt B. Vegesack
és Bremerhaven városokból: egyes részei oly mélyen fekszenek, hogy csak
gőzszivattyukkal óvhatók meg az elöntéstől. Az 1854 február 21-iki (1875, 1879,
1884 módosult) alkotmány szerint a végrehajtó hatalmat a 16, legalább 30 éves
tagból álló szenátus gyakorolja: a törvényhozó hatalom a szenátus és a
polgárság 150 képviselőjéből álló gyülésnek kezébe van letéve. A szenátus
tagjait élethossziglan, a polgárság képviselőit pedig 6 évre választják
közvetett választás utján: ez utóbbiak felét minden 3 évben megujítják. A
szenátus a maga kebeléből választja a polgármestereket és alakítja meg ama
bizottságokat, amelyek a közigazgatás egyes ágainak teendőit végzik. A birák is
választás alá esnek.
2. B. (Bremen), város a Weser mindkét partján, annak
torkolatától majdnem 70 km.-nyire, (1890) 124684 lak. jelentéktelen vas- és
gépiparral: még fontosabb a hajóépítése és sörgyártása. A Weser jobb partján
terül el a sáncoktól körülfogott Altstadt, amelyet a külvárosok fognak körül: a
bal parton pedig van a Neustadt, a Süder külváros: a kettőt négy hid köti
össze. Szép régi épületek tanuságot tesznek egykori fényéről: az izléses uj
házak pedig mostani jólétéről. B. legszebb része az Altstadt körül fekvő
sánc-ültetvények (Wall Anlagen) Altmann művei; a szép facsoportok a széles
árkok vizében tükröződnek vissza; köztük pedig villaszerü épületek kandikálnak
ki. Hat, a régi kapukról elnevezett átjáró vezet a sáncültetvényeken keresztül.
Az Ansgariusi-kapu mellett áll az 1870/71-iki háboruban elesett brémaiak
emlékoszlopa Keiltól. A Markton van a város háza, a börze hatalmas nagy teremmel
és a Schütting a kereskedelmi kamarák tanács-helye. A város háza homlokzata 12
dór oszlopon nyugszik és gazdagon ékesített erkély diszíti, a nagy teremben
Smidt B.-i polgármester szobra, tetőzetén pedig a német császárok (N. Károlytól
Zsigmondig) medaillon-képei láthatók: Ny-i oldalon van a Füger freskóival
diszített hires Rathskeller (rajnai és moseli borokkal). A város háza előtt áll
a Roland- szobor, a városi szabadság jelképe. B. főtemploma a Dom, amelyet a
XI. sz.-ban kezdtek el építeni; pincéjében néhány mumiával; ezen kivül
jelentékeny templom az Ansgarius-templom a XIII. sz.-ból, előtte Ansgarius
szobra áll. A Dom-téren a társas céloknak szolgáló, szépen ékesített muzeum;
közelében a művész-egyesület háza, természetrajzi gyüjteményekkel. A Domsheiden
áll Gusztáv Adolf szobra, az Osterkapu közelében a műcsarnok, ujabb festők
képeivel és Dürer igen figyelemre méltó rajzával: ettől északra végre Olbers
szobrának és csillagásznak márványszobra. Közelében É-ra a Bürgerpark a
legkedveltebb kirándulóhely. B. Hamburg után a német birodalom legfontosabb
kereskedő városa és a kontinensen a dohányra, rizsre meg pamutra nézve a
legfontosabb piac, igen jelentékeny még a gyapju- és cukorforgalom is. (1890)
összes bevitele 759.8, kivitele pedig 714.7 mill. márka volt: ebből esett az az
osztr.-magyar monarkiára bevitel 9.8, kivitel: 45.9 mill. márka. Árufajok
szerint az összes bevitel volt fogyasztási cikkekben 247.8, nyerstermékekben
365.7 kézműiparcikkekben 55.8, félgyártmányokban: 22.2, és egyéb iparcikkekben
68 millió márka, az össz. kivitel: fogyasztási cikkekben 226.6,
nyerstermékekben: 356.8, kézműiparcikkekben: 51.9, félgyártmányokban: 20.3 és
egyéb iparcikkekben 58.9 millió márka. B. a kivándorlásra nézve is igen fontos
hely. B.-t 782-iki okirat említi először. A B.-i érsekség alapítója N. Károly
788. Az érsekek védelme alatt a város csakhamar virágozni kezdett. A XIII. és
XIV. sz. az érseki hatalom alól magát lassankint kivonta. A Hanza-szövetségnek
tagja volt ugyan, de függetlenségét mindig megőrizni igyekezett; 1285. ki is
záratott belőle, de 1358. ujra fölvétetett. 1522. a reformációhoz csatlakozott.
1547. a császáriak hiába ostromolták. 1654. és 1666. a svédekkel viselt
háborut. 1810-1813. francia uralom alatt a Bouches du Weser départementnak volt
fővárosa. 1888 óta nem szabad kikötő többé; Ny.-ra tőle azonban 91 ha. területü
kikötő területet alakítottak nagy rakodókkal és medencékkel, amelybe a 30
millió márka költséggel megejtendő Weser szabályozás következtében 5 m. mély
járatu hajók is eljuthatnak. V. ö. Führer durch die Freie Hansestadt B. 1890;
Dorn: Die Seehafen des Weltverkehrs (Bécs 1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon