Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bréma... ----

Magyar Magyar Német Német
Bréma... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bréma

1. szabad hanza-város, a német birodalom egyik állama, Oldenburg nagyhercegség és Hannovera porosz tartomány közt 256 km2 területtel, (1890) 180443 lak.; áll az idegen területek közé ékelt B. Vegesack és Bremerhaven városokból: egyes részei oly mélyen fekszenek, hogy csak gőzszivattyukkal óvhatók meg az elöntéstől. Az 1854 február 21-iki (1875, 1879, 1884 módosult) alkotmány szerint a végrehajtó hatalmat a 16, legalább 30 éves tagból álló szenátus gyakorolja: a törvényhozó hatalom a szenátus és a polgárság 150 képviselőjéből álló gyülésnek kezébe van letéve. A szenátus tagjait élethossziglan, a polgárság képviselőit pedig 6 évre választják közvetett választás utján: ez utóbbiak felét minden 3 évben megujítják. A szenátus a maga kebeléből választja a polgármestereket és alakítja meg ama bizottságokat, amelyek a közigazgatás egyes ágainak teendőit végzik. A birák is választás alá esnek.

2. B. (Bremen), város a Weser mindkét partján, annak torkolatától majdnem 70 km.-nyire, (1890) 124684 lak. jelentéktelen vas- és gépiparral: még fontosabb a hajóépítése és sörgyártása. A Weser jobb partján terül el a sáncoktól körülfogott Altstadt, amelyet a külvárosok fognak körül: a bal parton pedig van a Neustadt, a Süder külváros: a kettőt négy hid köti össze. Szép régi épületek tanuságot tesznek egykori fényéről: az izléses uj házak pedig mostani jólétéről. B. legszebb része az Altstadt körül fekvő sánc-ültetvények (Wall Anlagen) Altmann művei; a szép facsoportok a széles árkok vizében tükröződnek vissza; köztük pedig villaszerü épületek kandikálnak ki. Hat, a régi kapukról elnevezett átjáró vezet a sáncültetvényeken keresztül. Az Ansgariusi-kapu mellett áll az 1870/71-iki háboruban elesett brémaiak emlékoszlopa Keiltól. A Markton van a város háza, a börze hatalmas nagy teremmel és a Schütting a kereskedelmi kamarák tanács-helye. A város háza homlokzata 12 dór oszlopon nyugszik és gazdagon ékesített erkély diszíti, a nagy teremben Smidt B.-i polgármester szobra, tetőzetén pedig a német császárok (N. Károlytól Zsigmondig) medaillon-képei láthatók: Ny-i oldalon van a Füger freskóival diszített hires Rathskeller (rajnai és moseli borokkal). A város háza előtt áll a Roland- szobor, a városi szabadság jelképe. B. főtemploma a Dom, amelyet a XI. sz.-ban kezdtek el építeni; pincéjében néhány mumiával; ezen kivül jelentékeny templom az Ansgarius-templom a XIII. sz.-ból, előtte Ansgarius szobra áll. A Dom-téren a társas céloknak szolgáló, szépen ékesített muzeum; közelében a művész-egyesület háza, természetrajzi gyüjteményekkel. A Domsheiden áll Gusztáv Adolf szobra, az Osterkapu közelében a műcsarnok, ujabb festők képeivel és Dürer igen figyelemre méltó rajzával: ettől északra végre Olbers szobrának és csillagásznak márványszobra. Közelében É-ra a Bürgerpark a legkedveltebb kirándulóhely. B. Hamburg után a német birodalom legfontosabb kereskedő városa és a kontinensen a dohányra, rizsre meg pamutra nézve a legfontosabb piac, igen jelentékeny még a gyapju- és cukorforgalom is. (1890) összes bevitele 759.8, kivitele pedig 714.7 mill. márka volt: ebből esett az az osztr.-magyar monarkiára bevitel 9.8, kivitel: 45.9 mill. márka. Árufajok szerint az összes bevitel volt fogyasztási cikkekben 247.8, nyerstermékekben 365.7 kézműiparcikkekben 55.8, félgyártmányokban: 22.2, és egyéb iparcikkekben 68 millió márka, az össz. kivitel: fogyasztási cikkekben 226.6, nyerstermékekben: 356.8, kézműiparcikkekben: 51.9, félgyártmányokban: 20.3 és egyéb iparcikkekben 58.9 millió márka. B. a kivándorlásra nézve is igen fontos hely. B.-t 782-iki okirat említi először. A B.-i érsekség alapítója N. Károly 788. Az érsekek védelme alatt a város csakhamar virágozni kezdett. A XIII. és XIV. sz. az érseki hatalom alól magát lassankint kivonta. A Hanza-szövetségnek tagja volt ugyan, de függetlenségét mindig megőrizni igyekezett; 1285. ki is záratott belőle, de 1358. ujra fölvétetett. 1522. a reformációhoz csatlakozott. 1547. a császáriak hiába ostromolták. 1654. és 1666. a svédekkel viselt háborut. 1810-1813. francia uralom alatt a Bouches du Weser départementnak volt fővárosa. 1888 óta nem szabad kikötő többé; Ny.-ra tőle azonban 91 ha. területü kikötő területet alakítottak nagy rakodókkal és medencékkel, amelybe a 30 millió márka költséggel megejtendő Weser szabályozás következtében 5 m. mély járatu hajók is eljuthatnak. V. ö. Führer durch die Freie Hansestadt B. 1890; Dorn: Die Seehafen des Weltverkehrs (Bécs 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is