Bremer

Friderika, svéd irónő, szül. Tuorla-ban Abo mellett, finn földön 1801., megh. 1865 dec. 31. Atyja gazdag kereskedő és bányatulajdonos volt, kivel öt éves korában Svédországba, majd Norvégiába jutott. Európát, É.-Amerikát, az Antillákat, a szt. földet beutazta. Visszatérve 1856-tól Stockholm melleti fekvő jószágán, Arste-ban lakott. Termékeny s jó izlésü iró volt. Főleg a polgári családi élet körén belül mozog. Itt nyilvánul legfényesebben irói hivatottsága. Novellái s regényei összegyüjtve e cimmel jelentek meg. Teckningar ur hoardagslifvet (Rajzok a mindennapi életből; Stockholm 1835 -43, 7 köt.). Ezek azonban csak az első regények. Melléjük nyolc kötetben sorakoztak az új rajzok. (Nya teckningar) 1841-48. Mind a kettő később bővítve legujabbakkal, husz vaskos kötetben jelent meg 1853-ban s már néhány év alatt lefordították angolra, németre, franciára, olaszra, holland nyelvre stb. Nővére Quiding Sarolta halála után három kötetben adta ki B. Fr. hátrahagyott leveleit, iratait és életrajzát; (Lipcse 1865).

Forrás: Pallas Nagylexikon