Brest

járási székhely és igen fontos hadi kikötő Finistere francia départementban, két domb között, a tengernek a Penfeld-folyót fölvevő, mélyen benyuló, kanyargós ágának mindkét partján, (1891) 75854 lak., jelentéktelen gyertya-, téglakészítéssel és halászattal. B. két részből áll, a tdki B.-ből és Recouvranceból. A hadi kikötő egyike a legszebbeknek Franciaországban, 2875 m. hosszu; meredek sziklán álló, egy római castellum helyén épült vár, Château és az ebben épült fellegvár védi. Az előbbi trapez alaku; tornyai: a Cézár, Madeleine, Azenor, B. és az angol torony. A fellegvárban óriási konyhák, börtönök, termek stb. vannak. E várat még ellenség el nem foglalta. A hadi kikötő mindkét partján épültek a nagy tengerészkaszárnya, a gabona- és egyéb tárak, kórházak és a 8-9000 munkást foglalkoztató arzenál. A kereskedelmi kikötő a várostól D-re van; 41 ha. a területe. A K-en fekvő városrészben a Cours Bajot nevet viselő 500 m. hosszu sétahely egyike a legszebbeknek Franciaországban; végein Neptunus és Amphitrite szobrai állanak; gyönyörü kilátást is nyujt; szép tér még a Place du Champ de Bataille. B. Saint-Louis templomot szép főoltár és Szerapiszból (Tripoliszban) való négy antik márványoszlop ékesíti. A két városrészt keskeny gyalogos hid és egy nagyszerü 28 m. magas, 257 m. hosszu vashíd köti össze, amelyet középen 106 m. hosszuságban meg lehet nyitni; az 53-53 m. hosszu részek forgatás által távolíttatnak el egymástól; 2 munkás 10 percz alatt végzi el e munkát. B.-nek van hajóiskolája, csillagvizsgálója, városi, tengerészeti könyvtára, szinháza irodalmi és egyéb jótékony egyesülete. A beviteli forgalom főtárgyai: angol szén, cement és juta, norvégiai fa és jég, orosz kender és len, végül la-platai gyapju; a kivitelé: sajt, vaj, tojás, zöldség, gyümölcsök és szardinia. B. New-Yorkkal rendes hajóösszeköttetésben van. A hajóforgalom körülbelül 275 hajó 55650 tonna tartalommal. B. neve, bár a rómaiaknak is volt benne erődjük, csak egy 874-ki okiratban fordul elő először. A bretagnei hercegek 1239. szerezték meg a maguk számára. XIV. Lajos Vauban által megerősíttette; az angolok 1694-ben hiában ostromolták.1794-ben kikötőjében Howe angol tengernagy Villaret-Joyeuse francia tengernagyot megverte. V. ö. Levot: Histoiré de la ville et du port de B. 1865. 2 kötet.

Forrás: Pallas Nagylexikon