Brestel

Rudolf, osztrák államférfiu, szül. Bécsben 1816 május 16., megh. u. o. 1881 márc. 4. Tanulmányait elvégezvén, segéd lett a bécsi csillagvizsgáló intézetnél, később a fizika tanára Olmützben és 1844. a mennyiségtan tanára a bécsi egyetemen. 1848. mint a birodalmi gyülés tagja a szabadelvü balpárthoz csatlakozott s mint szónok is kitünt. Az 1849. márc. 6. államcsiny után állását elveszítvén, tollával szerezte meg mindennapi kenyerét. 1856. a hitelintézetnél mint titkár nyert alkalmazást. 1861. beválasztották az alsó-ausztriai tartománygyülésbe, 1864. a birodalmi gyülésbe is. 1868. elvállalta a pénzügyminiszteri tárcát, azzal a feladattal, hogy az államháztartás egyensulyát helyreállítsa. De az államadósság kamatainak leszállítása, valamint a szelvényadó emelése csak pillanatnyira segítettek a bajon, az állami birtokok tömeges eladása pedig éppen károsan hatott: A bécsi erdő részben való eladása p. megfosztotta Bécset egyik fődíszétől s a város egészségügyi viszonyait is megrontotta. 1871 ápr. B. lemondott, de a parlamentben továbbra is tevékeny maradt s kiválóan a Hohenwart-Schäffle-minisztérium ellen folytatott heves küzdelmet. Bár miniszterkedése fölött a vélemények eltérők, jelleme és hire mocsoktalanul került ki a párttusából. Mint teljesen szegény ember halt meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon