Breton
1. (Cape-, azelőtt Ile Royale) Dominion of Canadának j-Skócia
tartományához tartozó szabálytalan háromszögalaku sziget, amelyet a
szárazföldtől a 34 km. hosszu Cansoi-csatorna választ el.Területe a Madame és
pár kis parti szigetet beleszámítva, 11200 km2. É-on különböző
szélességü és 80 km. hosszu igen keskeny bejáratu tengeröböl nyulik belé, amely
a sziget közepén két, 46-90 m. mély biztos kikötőül szolgáló medencévé
szélesedik ki (Petit és Guang Bras d"Or) és D-en is összeköttetésben van a
tengerrel. Az igy ketté választott B. K-i, kisebb felét csak alacsony dombok
takarják, a Ny-i magasabb, részben fensik; legnagyobb emelkedése 424 m. Ny-on e
partok egyenesek, hozzáférhetetlenek; K-en szeri-száma alig van az apró
öblöknek. Kis, rohamos vizü folyók: a Cheticamp és Margaree az Ainslie-tó
kifolyásai, tov. a Sydney és a Mira. Éghajlata hüvös, ködös; földje
terméketlen, de szénben, vasércekben, sóban gazdag, valamint vizei halakban.
Fontosságát különösen annak köszöni, hogy a Sz. Lőrinc-öbölbe vezető utat
elzárhatja. A lakosok száma 85490, akiknek nagyobb része skót, kisebb része
(1/7) akádiai, azaz francia eredetü, továbbá irországi és angol. B. 4 grófságra
van fölosztva; ezek: Inverness, Victoria, Richmond és Cape-B. Fővárosa: Sydney;
régebben Louisbourg. Mint kitünő halászhelyet már a XVI. század elején ismerték.
Az első francia telep 1712. keletkezett, s a sziget francia birtok maradt
1763-ig, midőn a többi angol birtokokhoz csatolták. Hist. of the isle of Cape
B. Lond. 1869.
2. B. Pertuis B., (ejtsd: pertui breton), 3 km. széles
tengerszoros Franciaország partján, Ré-sziget és Charente-Inférieure meg Vendée
départementok közt. - 3. B., l. Bretagnei.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|