Bretschneider
1. Henrik Gottfried, német szatirikus iró, szül. Gerában
1763 márc. 6., megh. Pilsen mellett 1810 nov. 1. 1776. kerületi főnök volt
Versecen (a Bánságban), 1778. a budai egyetem könyvtárosa, azután a lembergi
egyetemen működött. Többnyire anonim irásai közül megemlítendők: Eine
entsetzliche Mordgeschichte v. d. jungen Werther (1774); Almanach d. Heiligen
auf 1788 és Georg Wallers Leben u. Sitten (Köln 1793).
2. B. Károly Gottlieb; német prot. teologus szül.
Gersdorfban a szász Érchegységben 1776., megh. Gothában 1848 jan. 22. 1794 óta
Lipcsében teologiát tanult. A wittenbergai egyetemen 1864 óta teologiai és
filozofiai felolvasásokat tartott; 1807. pap lett Schneebergben, 1808.
szuperintendens Annabergben, 1816. főszuperint. és főegyházi tanácsos Gothában.
B. ugy az elméleti és tudományos, mint a gyakorlati teologiát sikerrel művelte
s eredményesen küzdött az egyház és az iskola érdekeiért. Tudományos iratai
közül a főbbek: Lexicon manuale graeco-latinum in libros N. Test. (3. kiad.,
Lipcse 1840, 2 köt.) és a Probabilia de evangelii et epistolarum Johannis
apostoli indole et origine (u. o. 1820). Dogmatikai álláspontját Handbuch der
Dogmatik der evangelischen Kirche (4. kiad., Lipcse 1838, 2 köt.) művében adja
elő. Önéletirása Gothában 1851. jelent meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|