Breznóbánya

(Bries), Rendezett tanácsu város, sz. kir. város cimmel, Zólyom vármegyében, a Garam völgyében, (1891) 420 házzal és 3783 tulnyomóan tót (csak 164 magyar, 128 német) lak.; van szolgabirói hivatala, járásbirósága, adóhivatala, kegyesrendi gimnáziuma, alsófoku ipariskolája, takarékpénztára, posta- és táviróhivatala, p.-takarékpénztára. Lakói iparral (kádár- és szücsipar), bányászattal. marhakereskedéssel és tenyésztéssel foglalkoznak s nagy mennyiségben készítenek juhturót (brinza), mely jelentékeny kereskedelmi cikk. A város határában levő vashámor és huta a Prihradny-féle bikási vasbányaműhöz tartozik (l. Bikás). B. régi városi szabadságait I. Lajos királytól nyerte 1380.. utóbb Zsigmond 1404., Albert 1439., Mátyás 1488. megerősítette és kibővítette azokat. 1428. Borbála királynénak engedték át, 1441. Gergely korbáviai gróf tulajdona lett. 1650. III. Ferdinand sz. kir. várossá emelte.

Forrás: Pallas Nagylexikon