Brézó
1. Cseh-B., kisközség Nógrád vmegye losonci j.-ban, (1891)
1321 tót lak.; hozzátartozik Zlatno üveggyár. - 2. Zólyom-B., Lopérhez tartozó
vasgyártelep Zólyom vmegye breznóbányai j.-ban, (1891) 301 magyar, német és tót
lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Az
itteni m. kir. vasgyár a legnagyobb az országban, hozzátartozik a zólyombrézói
hengermű (1242 munkással), csőgyár (255 munkás), gép- és lakatos-műhely (258
munkás), továbbá a chvatimechi (l. o.) lemezhengermű, pieszoki hengermű,
kis-garami (rhónici) öntőmű, lemezedény sajtoló műhely zománcgyár és
reszelő-vágó (utóbbiak 495 munkással); a B.-i vasművek előállítanak a
hengerműben 204000 q. gép- és hídalkatrészeket, a többi művekben 48000 q.
készárút, mindössze 3 millió frt értékben. A B.-n berendezett vont- és
hengerelt vascsövek gyára az első és egyedüli hazánkban. B.-t Besztercebányával
35 km. hosszu vasut köti össze, mely a vasgyár tulajdonát képezi, de a m. kir.
államvasutak kezelésében állva, rendes személyforgalmat közvetít. A B.-ról
Kis-Garamra vezető 5.5 km. hosszu vasuti vonal csakis a gyár céljaira szolgál.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|