Brieger

1. Lajos, német orvostanár, szül. Glatzban 1849. Tanult Boroszlóban, Straszburgban, Bécsben, Berlinben. Cohn Boroszlói Szemésztanárnak asszisztense volt 1876., ugyanekkor dolgozott Cohnheimnak kórboncolástani intézetében. 1876-78. a berni orvosi klinikán működött asszisztens minőségben és dolgozott Nencki laboratóriumában. 1879.a berlini élettani tanszék mellett a vegyi laboratórium vezetője lett, 1881. magántanár, majd később professzori cimet kapott. Különös érdemeket szerzett magának az orvosi kémia mivelése terén. Vizsgálataival kimutatta, hogy a baktériumok által okozott betegségek létrehozásábán az azok által termelt mérgeknek (ptomainok) jelentékeny szerepük van. Nevezetesebb munkái: Ueber Phenolausscheidung bei Krankheiten und nach Tyrosingebrauch; Ueber Spaltungsprodukte der Bacterien; Ueber Ptomaine; Zur Kenntniss d. Aetiologie des Wundstarrkrampfes, stb. Azonkivül nagyszámu kazuisztikus közleménye van.

2. B. Tódor, ném. teologus, szül. Greifswaldban 1842 jun.4.; habilitáltatta magát Halléban s 1876. a teologia rendes tanára lett Marburgban. Művei: De formulae Ratisbonensis concordiae origine etc. (Halle 1870); Gasparo Contarini und das Regensburger Konkordienwerk (Gotha 1870); Konstantin d. Gr. als Religionspolitiker (u. o. 1880); Die angebliche Marburger Kirchenordnung von 1527 (u. o. 1881); Luther u. sein Werk (1883); Quellen zur Gesch. der Reformation I. köt. Aleander und Luther 1521 (1884); Die Torgauer Artikel (1890); Kirchengesch. Studien (2. kiad. 1890). 1877 óta a Zeitschrift für Kirchengeschichte c. folyóiratot adja ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon