Brigetio

római város a mai Ó-Szőny helyén (Komárommal szemben) emelkedett. Barbár hangzásu neve arra látszik utalni, hogy helyén már a rómaiak megtelepedése előtt község volt. Valószinüleg az azalok néptörzse (civitas) lakta. A római történetben B. mint hadi állomás játszik szerepet, mely fontosságát annak köszönhette, hogy a quád néppel szemben feküdt. Tábora valószinüleg a II. század első éveiben, Traianus uralkodása idejében épült valamivel korábban mint Aquincumé. Úgy látszik kezdettől végig ugyanazon egy légió, a legio I adiutrix tanyázott benne. Pannonia két részre osztatván, B. felső Pannoniához csatoltatott, 214 óta azonban alsó Pannoniához kellett tartoznia, mert ezen évben alsó Pannoniának konzuláris helytartója van, kinek keze alatt 2 légió állott. Valószinüleg többször fordultak meg benne császárok, I. Valentinianust 375 B.-ban érte a szél, császári székhely azonban nem volt, hanem Savaria (Szombathely). A tábor mellett, mint egyebütt is, csakhamar kis városrész képződött (canabae), a katonasággal jött kereskedők, mesteremberek s a veteránosok telepe. Sem ennek sem a benszülöttek községének, mely tovább virágzott, kezdetben nem volt városi szervezete. Ezt a municipium illetve colonia cím adományozása által nyerték meg és pedig valószinűleg mindkét rész egyszerre, ugy hogy azontul egy várossal van dolgunk. B. a feliratokon ismételten mint municipium s egyszer mint colonia szerepel. B. helye iránt a temérdek sok római lelet Ó-Szőnyön és környékén nem enged semmi kétséget. 1884-ben, midőn a vasutat Budapest felé építették, épületmaradványokra sírokra akadtak ott. A táborban később Berkovics Borota kapitány ásatott.

Forrás: Pallas Nagylexikon