Bright

(ejtsd: brájt),

1. János, angol politikus és nemzetgazda, szül. Greenbankban 1811 nov. 16., megh. 1889 márc. 3. Atyja iparos quekker volt s B. az ő nyomdokaiba lépett: testvéreivel együtt nagy fonó-gyárat állítat föl, 1834. benső barátságot kötött Cobdennel s ketten együtt vezették a hires Anticornlaw-ligát (l. Anticornlaw-league). Ezt képviselte B. a parlamentben is, melynek 1843 óta volt tagja; 1847. Manchestert képviselte; 1865. azonban Birmingham küldte őt az országgyülésbe, mert manchesteri választóival erősen összetűzött azért hogy B. tiltakozott a krymi hadjárat ellen. Ez a vonás is erőteljesen domborodik ki B. jellemében: ő mindig békét akar s ellensége a háborunak. Népgyüléseken az országházban épp oly erősen protestál Angliának minden egyes beavatkozása ellen, amily lelkesedéssel hirdeti a korlátlan szabad verseny, szabad kereskedelem igéit. A Gladstone-kormánynak rövid időn tagja volt, később azonban a homerule kérdésében meghasonlott vele. Beszédei: Speeches on parliamentary reform (London 1867) Speeches on questions of public policy (1867) és Speeches on the public affaires (1860) címmel jelentek meg, leveleit pedig Public Letters címmel halála után 1890. adta ki Leech. Ránk nézve különösen érdekesek 1859. a népgyüléseken tartott ama beszédei, amelyekben Kossuth-tal együtt követelte, hogy Anglia ne vesse közbe magát a készülő háboruban Ausztria javára. Erre nézve v. ö. Kossuth iratainak I. köt.

2. B. Károly Tilston, angol mérnök, szül. 1832., megh. 1888 május 3. A távirászat tanulmányozására adta magát s 1853-ban az angol-ir telegraf-társaság mérnöke lett. Ilyen minőségében részt vett az Anglia és Irland közti tengeralatti kábel lerakásában. Cyrus West Fielddel együtt 1856. megszerkesztette az Amerika és Európa közti telegráf-összeköttetés tervezetét, s az 1857-iki balul sikerült kisérlet után 1858. lerakta a kábelt. Azután is hasonló munkákkal foglalkozott, s 1866-68. tagja volt a parlamentnek. Szakmunkája: Report of the committee on standards of electrical resistance (London 1863).

3. B. Rikárd, híres angol orvos, szül. Bristolban 1789-ben, megh. 1858 dec. 16. Doktorrá lett 1813. Tudományos utazást tett Németországban, Ausztriában és Magyarországon (amely utazását később le is irta). 1824-ben a londoni Guy kórházban orvos lett. Főleg az altesti bajokkal foglalkozott és ő volt az első, ki a veselobnál a vizeletben megjelenő fehérjét a vese megbetegedésével hozta kapcsolatba. Előadásain, valamint munkáiban különös sulyt fektetett a kórboncolástanra. Főmunkája: Reports of medical selected with a view to illustrate the symptoms and cure of diseases by a reference to morbid anatomy. Második kötete: Reports stb.-jének az agy és idegrendszer megbetegedéseivel foglalkozik. Első leirója volt a sárga májsorvadásnak stb. Kisebb dolgozatai halála után Clinical memoirs on abdominal tumours and intumescence címmel jelentek meg. Fenn említett utazásait pedig következő könyvben irta le: Travels from Vienna throug Lower-Hungary (London 1818). - Remarks upon the hills of Badacson, Szigliget etc. (London 1819).

Forrás: Pallas Nagylexikon