Brisson
(ejtsd: bisszo?) 1. Jenő henrik, francia politikus, szül.
Bourges-ban 1835 jul. 31., ügyvéd fia s maga is 1859, mint ügyvéd telepedett le
Párisban. 1867. Challemel-Lacour és Allain-Targé társaságában a Revue politique
c. lapot indította meg, melyet a császári kormány nemsokára eltiltott. 1870
szept. 4. Páris város maire-jének titkárává nevezték ki; 1871. Páris egyik
kerületében a nemzetgyülés tagjává választották, hol a szélsőbalpárthoz
csatlakozott. 1876 óta tagja a képviselőkamarának, hol az Union républicainehez
csatlakozott, melynek elnöke is lett. 1879-ben megválasztották a kamara
másodelnökévé; midőn pedig Gambetta 1881 nov. miniszterelnökké lett, B.-t
választották meg helyébe a képviselőkamara elnökévé. 1885 márc. 30. (Ferry
bukáa után) miniszteriumot alkotott, melyben az elnökséget és igazságügyi
tárcát elvállalta, de midőn a kormány a Tonkin és Madagaszkár okkupációjához
szükséges póthitel kérdésében csak 273 : 267 szavazattal győzött, dec. 29.
leköszönt. Ezóta a kamarában a tengerészeti tárca előadójának szerepére
szorítkozott. Nagyobb működési tere nyilt a Delahaye által 1892 nov. 21.
felvetett Panama-botrányban, amennyiben a kamara őt váalsztotta a 33 tagu
vizsgáló-bizottság elnökének. E minőségében kemény tusákat kellett vívnia
Floquet és bourgeois miniszterekkel, kik a kamara ismételt határozatai
ellenében is akadályt gördítettek a vizsgálat szabad folyásának. Nov. 28-án B.
azt indítványozta, hogy a kormány Reinach báró tetemének boncolását elrendelje,
mit Ricard miniszter ellenzett. B. a decemberben kinevezett
Ribot-Bourgeois-minisztériummal is ellenséges lábra helyezkedett, mert
Bourgeois nem akart Baihaut volt miniszter és 5 képviselőnek elfogatásába
beleegyezni. B. ezért felszólalt és a minisztérium csak hat szavazatnyi
többséggel győzött. 1893 febr. 15. a vizsgáló bizottság B.-t bízta meg azzal a
kényes kérdéssel, hogy a vizsgálatról a kamarában beszámoljon, márc. 12. pedig,
midőn B. a bizottság elé gördített akadályok felett való elkeseredésében
állásáról lemondott, egyhangulag bizalmat szavazott elnökének, mire B.
lemondását visszavonta. Midőn B. mint a tengerészeti tárca előadója a Cavaignac
minisztertől követelt póthitelt febr. 27. ellenezte, a kamara többsége B.
indítványát fogadta el, minek következményeként Cavaignac leköszönt és Burdeau
foglalta el helyét.
2. B. Mathurin Jakab, francia természetbuvár, szül.
Fintessay le Comteban 1723 ápr. 30., megh. Boissyban 1806 jun. 23. Réaumur
tanítványa volt, azután a párisi Coll?ge de Navarre, majd az Écoles centrales
és a Lycée Bonaparte tanára. Különösen mint ornitologus nevezetes. Munkái: Le r?gne
animal (Páris 1756; latinul Leida 1762); Ornithologia (6 köt., Páris 1760);
Pesanter spécifique des corps (u. o. 1787); Dictionnaire raisonné de physique
(6 köt., Páris 1800).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|