Brit-Kolumbia

(British-Columbia), a Dominion of Canada egyik tartománya a Csendes-oceán, Alaszka, az é. sz. 60° és 49° és a ny. h. 120° közt, 992 700 km² terüelttel. A partokat Ny.-on számos fjord, inlet (Dean, Bentinck, Knight, Bute, Toba, Howe stb.) szaggatja meg, amelyek közt a Jervis-inlet természeti szépségei a többit mind fölülmulják. A partok előtt számtalan kisebb-nagyobb sziget terül el, köztük a Queen Charlotte csoport és a Vancouver a legnagyobbak. A aprtok meredekek és sok heyen a tenger vizéből emelkednek ki a hegységek, amelyeket meredek falu, mély völgyek tesznek szaggatottakká. Ny-on van a Coast-range v. Cascade range, amely a partok közelében 600 m., legmagasabb csúcsaiban pedig megközelíti a 3000 m.-t. Vele egyközüen és szintén a partok irányát követve huzódik el a Rocky Mountains, amely É.-on alacsony, a Stickeen, Skeena, Peace-river és Fraser forrás környékétől D.-re azonban hirtelen emelkedik és az Athabasca hágó közelében, a Brown (4875 m.) a Hooker (5180 m.) hegekben éri el a legnagyobbmagasságát; ezektől D-re van az 1614 m. magas Kiching horse v. mint most nevezik a Hektor-hágó, amelyen a vasut vezet keresztül. Míg a Rocky-Mountains kopár és glecserekben szegény, a tőle K.-re vonuló Selkirk erdős és sok az örökös hóval takart hegycsúcsa, amelyek közt alegmagasabb a Sir Donald (3244 m.). Külön álló hegység még a Kolumbia völgyétől Ny-ra a kevésbbé szabályos és alacsonyabb Gold-range. B. vizekben igen gazdag, a Norvégia É-.i részében levő tavakhoz hasonlítanak a Tacla, a Stewart, a Chilco, a Shuswap, az Arrow-lake, az Okanagan. A folyók sok helyen mély ca?onokba vájódva és vizeséseket alotva keresik föl a Csendes oceánt vagy a Mackenziet; ilyenek: a Stickeen, a Skeena, a Fraser, B. e leghosszabb kanyargós folyója, a Bear-, a Willow-, a Nakosla v. Stewart riverrel, Blackwaterrel, Quesnellelel és Thompsonnal és a Kootenayjel bővült Kolumbia, amelynek csak felső része tartozik B.-hoz, Az éghajlat meglehetősen kontinentális és az egyes részeken igen különböző; D.-en (New-Westminster) a középhőmérséklet 8,7°; a legmelegebb hónapnak, a juliusnak hőmérséklete: 16,6°, a leghidegebbé, a januáriusé; 16°. Az esők a Ny-i részeken sűrübbek mint a K-in. B.-nak körülbelül 2/3-át erdők takarják; a koniferák az uralkodók; a cédrus, s a különböző fenyők óriási magasságot érnek el; a legértékesebb fák az Abies Douglasii és a Pinus lambertiana. A középeurópai gabona és gyümölcsfélék mind meghonosultak. A nagyobb ragadozók a szürke és barna medve, a puma; a hegyek közt él a karibu (Rangifer Caribou); nagyon gyakoriak még a különböző prémes állatok, a nyest és hód is. A különböző állatok főtápláléka a folyamok partján élő indusoknak. A lakosok száma sok száma (1891) 154,442, akik sűrübben csak a D-i részeken, a B.-i s pacific-vasut és az aranytermő vidéken laknak. A benszülöttek (35 000) főbb törzsei: haidák, nutkák, szahaptinok, szalisok, suszvapok, és ta-killik; ujabban sok khinai is vándorolt be. A fehérbőrüek tömeges bevándorlását az aranykeresés láza okozta. 1856. a Frser és Thompson völgyében találtak nagyobbmennyiségben aranyat; 1861. 35 millió frank értékü ércet bányásztak; azóta azonban a termelés nagyon megcsökkent és 1888. már csak 3 milliót tett (1858-88. a termelést 281 millióra becsülik). A tartomány élén egy kinevezett kormányzó áll; a törvényeket 25 választott képviselő hozza, akiket ak övetkező kerületek választanak: Karibu, Komox, Cowichan, Esquimalt, Kootenay, Lillouet, Nanaimo, New-Westminster (város és vidék), Victoria (város és vidék) és Yale. A gyarmat az Ottawai (l. o.) parlamentbe 5 követet és 3 szenátort küld. A főváros Victoria Vancouver szigetén (1891) 16 841 lak. L. Dawson: Geol. Map of the Northern part of the Dominion of Canada. Solltherk Saskatchewan and the Rocky Mountains. A. Selwyn Descriptive Sketch of the Dominion of Canada. Grant: from Ocean to Ocean. W. Trutch: Map of British Columbia 1871.

Forrás: Pallas Nagylexikon