Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Brit muzeum(ang. British Museum), nagyszerü nemzeti intézet Londonban, mely különböző faju, tudományos és művészeti tárgyakból álló, épp oly terjedelmes, mint gazdag gyüjteményeket tartalmaz. Mint sok más hasonnemü intézet, ugy ez is egy angol polgár hazafias érzületének köszöni létrejövetelét. Ugyanis sir Hans Sloane 50 000 font sterling értéket képviselő természettudományi gyüjteményét végrendeletében 20 000 font sterlingen az angol kormánynak ajánlotta fel. A parlament még ugyanabban az évben, melyben Sloane meghalt (1753), elfogadta az ajánlatot s bizalmi férfiakat (Trustees of the British Museum) küldött ki a gyüjtemények célszerü elhelyezése és a rendelkezésére álló pénz kezelése végett. Ezek 10 240 font sterlingen megszerezték a Great-Russel-Streetben fekvő Montague-House épületet, mely egyike volt London akkor legszebb magánépületeinek. A máris rendkivül terjedelmes gyüjtemény 1759 jan. 15. nyilt meg a nagy közönség számára. Ez időtájt a muzeumnak csak három osztálya volt (nyomtatványok, kéziratok és természetrajzi tárgyak gyüjteménye), de mivel a gyüjtemények részint hagyományozás, részint vásárlás folytán rendkivül gyorsan megszaporodtak, uj osztályok felállítása vált szükségessé (igy jött létre a régészeti osztály 1801-ben, - a füvészosztály 1823-ban stb.) s midőn a régi Montague-House korlátolt helyiségei a mindjobban felszaporodó kincseket nem voltak képesek többé befogadni, egy egészen uj muzeum építése elodázhatatlanná vált. Az uj épület 1823-57-ig fel is épült és pedig sir Robert Smirkes (s részben az ifjabb Sidney Smirkes) tervei szerint. A mostani muzeum a régi Montague-ház helyén áll. A homlokzt 82 m. hosszu és 44 jón oszlop díszíti. Az előcsarnok homlokzatfal-tere, melyhez egy 38 m. széles külső-lépcső vezet, R. Westmacott szoborműveivel van díszítve, melyek az emberiségnek a művészetekben és tudományokban való fejlődési menetét ábrázolják. Az épület belső udvarában Thomas Watt ajánlatára (1854-57) építettékaz uj olvasótermet, egy nagyszerü körépítményt, körülbelül 42 m. átmérővel és 32 m. magas kupolával. E csarnok tulnyomóan vasból készült, légfűtéssel van ellátva és igen fényűzően van berendezve. Falait egészen a kupola aljáig könyvpolcok foglalják el s három könnyü galéria utján férhetni hozzá. Kora reggeltől esti 8 óráig van nyitva az olvasó közönségnek és elektromos fénnyel van megvilágítva. A muzeum egész berendezése angol módosságra és egyszerüségre vall. Falfestmények és egyéb díszítések hiányzanak, de értük bőven kárpótol a gyüjtemények egy részének magas értéke, s a nemes izlés, mely az épület egészsében érvényesül. Idővel a gyütjemények oly nagy mértékben megszaporodtak, hogy szükségessé vált vala vagy uj helyiségekről gondoskodni, vagy a gyüjteményeket elkülöníteni. Az utóbbit találták célszerűbbnek s (1882 óta) a természettudományi gyüjtemények a South Kensington muzeumban helyeztettek el. Ez uj intézet ugyanazon vezetés alatt áll, mint az idősebb keltü muzeum. A muzeum alapítása óta 6 millió font sterlinget költöttek rá, nem számítva a roppant értéket képviselő ajándékokat. Ujabban időben a rendes évikiadás 138 000 font sterlingre rug; hozzá járulnak az időnkint felmerülő építési célokra, vagy valamely uj gyüjtemény avagy tárgy megszerzésére forditott rendkivüli kiadások. A látogatók száma igen változó. Tetőpontját 1851-ben - a kiállítás alatt - érte el 2 524 754 látogatóval, mely szám az olvasóterem látogatóit nem foglalja magában. Ami a B. igazgatását illeti, tisztivelőinek egy része ex officio foglal el állást, részben képviselve van a Sloane, Cotton, harley, Townley, Elgin és P. Knight család, melyeknek tagjai a muzeumot jelentékeny ajándékokkal gazdagították, s végül némelyek élethossziglanra választatnak. A muzeum élén mint a legfőbb tisztviselő a főkönyvtáros (principal librarian) áll, kinek 1200 font sterling évi fizetés és szabad lakása van. A tizenkét osztály mindegyikének külön, Keeper nevet viselő előljárója van, akiknek fizetése 650-750 font sterlingre rug és akik mellett segédek és őrök működnek. Az uj természetrajzi muzeum külön szuperintendens vezetése alatt áll. A muzeum egész gyüjteménye következőleg oszlik meg a tizenkét osztály között: nyomtatott könyvek, kéziratok, keleti kéziratok, keleti régiségek, görög-római régiségek, pénznemek, középkori brit régiségek, rézmetszetek és rajzok, állattan, növénytan, földtan és ásványtan. A könyvtárban 1838. csak 235 000 kötet volt, mig 1885. már 1 380 000 vala. Alapját Sloane vetette meg egy természettudományi művekből álló gyüjteménnyel. Hozzájárult sir J. Banks könyvtára (16 000 kötet), III. György konyvtára (65 000 kötet) és Th. Grenville könyvtára (20 240 kötet). A kéziratgyüjteményekből kiemelendők Harley és Cotton gyüjteményei. A könyvtár évi gyarapodása 30 000 kötetre tehető, midőn is a még meglevő hézagokat lehetőleg kitölteni iparkodnak. A muzeum összes kéziratainak száma 48 055. Ezenkivül van még 33 000 okmánya. Különösen gazdag az angol történelemre, ugyszintén a régibb angol és francia irodalomra vonatkozó kéziratokban; általában nincs a történelemnek és az irodalomnak oly ága, amelyet egyes becses kéziratok ne képviseljenek. A keleti kéziratokat több mint 1000 arab, ugyanannyi persa, vagy 1200 szir és igen sok etióp kézirat képviseli. E kéziratkincs dísze a hires Codex alexandrinus, mely a szentirást tartalmazza, s melyet I. Károly a konstantinápolyi patriarkiától kapott ajándékba. A term. tudományi gyüjteményeket főként a világ minden részét bejáró angol utazók gazdagítják. Az állattani gyüjtemény mintegy tiz termet foglal el, s több mint 2000 faj emlőst 5500 faj madarat, 1 millió rovart, 10 000 faj kagylót stb. számlál. Ásványtani gyüjteményét a körülbelül 220 darab meteorit teszi hiressé. Régiség gyüjteménye többek közt magában foglalja a megbecsülhetetlen értékű «Elgin Marbles»-t, főkép az athéni Parthenónból (1816. vásárolták 35 000 font sterlingen), sir W. Hamilton vázagyüjteményt azon emlékekből állították össze, amelyeket a franciáktól vettek meg, kik azokat Alexandria városának 1801. történt elfoglalása alkalmával szerezték volt, továbbá Athanasi, Salt és Sams gyüjteményeiből és Northumberland herceg ajándékaiból. Óriás nagyságu művek vannak köztük, igy a hires rozetti kő, az abidoszi táblák, a mumiák nagy gyüjteménye s ezek között Mykerinos egyiptomi király mumiája. A muzeum régiséggyüjteményét a legujabb időkben Layard, Rawlinson, Birch és mások gazdagították az Aszziriában és Babiloniában szerzett műkincsekkel. Az assziriai gyüjtemény teljességgel párját ritkítja egész Európában. A pénznemek gyüjteménye mintegy 200 000 darabot számlál s a maga nemében - kivált az angol pénznemekre nézve - szintén pártatlannak mondható, V. ö. Cowtan, Memories of the B. M. (London 1871); Smith: Catalogus librorum mss. bibl. Cottinian? (Oxford 1696); Catal. of the mss. in the Cott. library (Lond. 1802); Nares: Catalogy of the Harleian mss. (4 köt. u. o. 1808-12); Casley: Catal. of the Kings library (u. o. 1734); Catal. of mss. in the B. M. (uj folyam, I. köt. 1-3. rész, Lond. 1834-47); Catal. of additions to the mss. in the B. M. in years 1836-75 (Lond. 5 köt.); Forshal: Description of the Greek papyri in the B. M. (Lond. 1839) Falk, An easy walk through to B. M. (1870.) Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|