Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Britannia... ----

Magyar Magyar Német Német
Britannia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Britannia

régi neve a mai Angol- és Skótorsz.-nak, mely szigetet hajdan másként Albion-nak nevezték. A rómaiak a Ny.-európai országok közül a B. v. Britanniacae Insulae szigetországokkal utoljára ismerkedtek meg, ámbár a feniciaiak, a kartágóiak és a görögök már régóta ismerték. Massiliai Pytheas p. Kr. e. 360 körül kötött ki B. partvidékén és a shetlandi szigetekig (Thule) hajózott fel É-i irányban. A görög irók Kassiteridák-nak nevezték a szigeteket, azaz ónszigeteknek. Caesar volt az első, aki a briteket haddal támadta meg (Kr. e. 55-54) a Cassivellanus főnököt meghódolásra birta, de mivelhogy Caesar seregével nemsokára Galliába vitorlázott, a rómaiak ezuttal csak laza kereskedelmi összeköttetésben maradtak a britekkel. Claudius császár azonban megkezdé B. rendszeres elfoglalását (43. Kr. u.), de a nyomasztó közigazgatás, az adó és az uzsora számos lázadást idézett elő B.-ban. Legveszedelmesebb volt az, melyet a hős boadicea királynő támasztott 62-ben. B. végleges meghódítását Petilius Cerealis (50-75) és még inkább Agricola (78-85) fejezték be. Ez utóbbi Kaledoniának a Clyde és Forth öblökig terjedő részét is elfoglalta. Hadrianus császár lemondott ez utóbbi hódításról; de hogy a többit biztosítsa, 122. egy 120 km.-nyi hosszu védőfalat építtetett 17 erőddel a Solway-tól a Tyne torkolatáig. Ez a romjaiban fennmaradt «Hadrianus fala» (Vallum Hadrianum, «the Roman wall»). Antoninus Pius ujra elfoglalta a hadrianus által meg nem szállott részt (142) és az első sánctól É-ra egy, az előbbinél rövidebb falat építtetett (Pius-sánc). Septimius Severus aki Eboraceumban (York) halt meg 211., és Caracalla ismét lemondtak erről az É-i határvidékről s ujból megerősítették Hadrianus falát. A központi hatalom hanyatlásával Carausus, római helytartó, szász és frank katonákra támaszkodva, 285. kikiáltotta magát B. császárának. Maximanus császár elismerte őt méltóságában, de 7 év mulv versenytársa, Alectus megbuktatta őt. Constantinus Chlorus legyőzte Alectust (296), s midőn maga Eboracumban 306. meghalt. katonái fiáit, a nagy Flavius constantinust kiáltották ki császárrá. Constantinus kormánya alatt B. békés időket élt, de halála után (337) sokat szenvedett a vak piktek és skótok betöréseitől. Theodosios (a Nagy Theodosiosnak atyja) 368. fényes győzelmet aratott ugyan e népek fölött, berontásaik azonban ezentul is egyre ismétlődtek. S minthogy ellencsászárok is támadtak B.-ban, kik, mint p. Maximus és Cosntantin, még Galliára is kiterjesztették hatalmukat: Honorius császár jobbnak látta teljesen lemondani B. birtokáról. A légiók eltávozása óta a piktek és skótok versenyt pusztították a magukra maradt, elrómaiasodott britek országát, kik végre kétségbeesésökben idegen segély után láttak. Miután Aetius sem küldött segédhadakat, Vortiger kenti brit fejedelem a jütlandi szászokhoz fordult segélyért, akik 450 óta kisebb-nagyobb rajokban, az angeln törzs társaságában B.-ba jöttek és itt a hatalmat magukhoz ragadták (l. Angolszászok).

Mint római tartomány B. eleinte két részre oszlott: B. inferior (déli B.) és B. superior (északi B.-ra.) Diocletianus császár hat kerületre osztotta. A rómaiak idejében a kereskedelemben és közlekedés főhelyei Londinium és Eboraceum valának.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is