Brocard-féle alakzatok
A B. szoros kapcsolatban vannak az egyenes vonalu háromszög
elméletével. Tanulmányozásuk eredete Cellernek egy értekezésére vehethető
vissza, mely 1816-ban Berlinben jelent meg a következő címmel: Über einige
Eigenschaften des ebenen geradlinigen Dreiecks rücksichtlich dreier durch die
Winkelspitzen gezogenen geraden Linien. Ebben a szerző egy nevezetes szögnek és
pontnak, a később Brocard után elnevezett szög- és pontnak tulajdonságait
vizsgálja. Utána C. F. A. Jacobi, Schulz von Strasznicki és mások eredménnyel
folytatták e vizsgálatokat, amelyek azonban Jacobi halála után ismét feledésbe
mentek. - Brocard H. 1875 óta szélesebb alapon ujra fölvette ezeket a
vizsgálatokat. Most már többen foglalkoztak e tárggyal és megvizsgálták
egysezrsmind a kapcsolatokat a háromszög egyéb nevezetes alakzataival, őgy hogy
ma már az egyenesvonalu háromszögnek egy ujabbkeletü geométriájáról beszélhetünk,
mely aránylag elég nagy terjedelmü elmélet és irodalom felett rendlekezik.
Két háromszög szimbrokardális, ha Brocard-féle szögük
ugyanaz, - kobrokardiális, ha körülírt körük és mind a két Brocard-féle pontjuk
közös. V. ö. Emmerich A.: Die Brocardschen Gebilde und ihre Beziehungen zu den
verwandten merkwürdigen Punkten und Kreisen des Dreiecks (Berlin 1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|