Brockhaus

F. A., német könyvkereskedői cég Lipcsében, fióktelepekkel Bécsben, Berlinben, Párisban és Londonban. Alapítója B. Frigyes Arnold szül. Dortmundban 1772., megh. Lipcsében 1823. Atyja kivánságára kereskedő lett, ámbár egyéni hajlamai a tudományos pályára vonzották őt s már 1795-ben társtulajdonosa volt egy dortmundi kézműáru-üzletnek, melyet 1801. Arnheimba, majd Amsterdamba helyezett át. Ezt az üzletét beszüntetve. 1805. Rohloff könyvnyomdász barátjával együtt Rohloff & Co. cég alatt könyvkereskedést nyitott, mellyel 1810. Altenburgba 1817. Lipcsébe költözött, ahol azt már saját cége alatt folytatta s 1819. még könyvnyomdát is csatolt hozzá. Itt kezdődik B. nagyszabásu működése. Még 1808. megvette a lipcsei vásáron a Löbel-féle Conversations-Lexikont, melyet azután 1809-11. befejezetten kiadott. Ezt a vállalatot tekintette élete egyik legfőbb feladatának. Látva, hogy ez a munka még kezdetleges, de nagy jelentőségü mű, mindenkép igyekezett azt tökéletesíteni s terjeszteni és ez sikerült is neki annyira, hogy néhány év alatt több uj kiadás jelent meg belőle. Azóta 14 kiadást ért; a legujabb (15-ik) most sajtó alatt levő kiadás, gazdagon illusztrálva jött forgalomba s kiállítás és tartalom tekintetében majdnem páratlanul áll a világirodalomban. B. kiadói tevékenysége sokoldalu volt, de különösen két irányt követett kiválóan: a nyelvészetit és politikait. Ez utóbbi miatt sokszor volt kellemetlensége a porosz és szász kormánnyal, ő azonban nem tágított, hanem szabadelvü meggyőződését követve, mindig bátran síkra szállt s küzdött, mig vagy győzött, vagy kénytelen volt a hatalomnak engedni. Ez a folytonos küzdelem, párosulva tulságos munkásságával, annyira megrongálta egészségét, hogy már 51 éves korában meghalt. Halála után két fia: Frigyes (szül. Dortmundban 1800., megh. Drezdában 1865.) és Henrik (szül. Amsterdamban 1804., megh. Lipcsében 1874.) vette át az üzletet. Az idősebbik kezdettől fogva a nyomdászatra adta magát s gyakorlati kiképzését Braunschwieg-, Páris- és Londonban nyerte. Midőn 1820. atyja nyomdájának vezetését átvette 10 fasajtó működött abban. 1821. szerezték be az első vas-, s 1826. első sztereoptipát s egymásután sok ujítást és javítást eszközöltek, ugy hogy 1840. már 3 gyors-, 30 vas- és 7 kézi sajtó működött s 250 egyént fogalalkoztattak. Mig B. Frigyes minden tavékenységét a technikai téren érvényesítette, addig öccse Henrik, egészen a könyvkereskedelemnek élt; korának legkiválób könyvkereskedői közé tartozott s különösen a könyvkiadói üzletet annyira fejlesztette, hogy midőn 1872. a cégalapító születéséenek 100. évfordulóját ünnepelték, ezen alkalomra kibocsátott s 1148 oldalra terjedő kiadói jegyzék 2552 kiadványt tüntetett föl, összesen 5551 kötetben. A világra szóló s 6 épületben elhelyezett vállalat jelenleg kiadói, bizományi, sortiment- és antiquar-könyvkereskedésből, könyv-, kő-, acél- és réznyomdából betüöntőde-, sztereotipia, galyanoplasztikai, betümetsző- és véső-, valamint fametsző intézetből áll, s mintegy 600 egyént foglalkoztat.

2. B. Hermann, német orientalista (harmadik fia a hires Brockhaus könyvkiadó cég megalapítójának, B. Frigyes Arnoldnak), szül. Amsterdamban 1806 jan. 28. megh. Lipcsében 1877 jan. 5. A hindu nyelv és irodalom tanára volt Lipcsében. Munkái közül felemlítendők: a nagy Kathâ-Sarit-Sâgara mesegyüjtemény öt első könyve (német és szanszkrit nyelven, Lipcse 1839); Krizsna Mizra szinművének: a Prabodha-Chandrodayának kiadása (u. o. 1845); Hafiz dalainak kritikai kiadása (u. o. 1854-61; 3 köt.); Ueber den Druck sanskrit. Werke mit lat. Buchstaben (u. o. 1841), stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon