Bród

1. kisközség Bereg vmegye felvidéki j.-ban, 869 rutén lak., szeszgyárral. - 2. B. (B. slavonski), önálló város és erősség Horvát-Szlavonorsz. Pozsega vmegyéjében, a Száva partján, 735 házzal és 4938 lak., közte 413 magyar, 777 német, a többi horvát-szerb. Járásbiróság, adóhivatal, kir. közjegyzőség, pénzügyőrség, a bródi járás szolgabirói hivatalának széke, élénk kereskedelmi város, mely főleg Bosznia megszállása óta gyarapodott. A m. kir. államvasutak dálja-bród-zágrábi vonalából itt ágazik ki a bosnyák vasut; a Száván élénk a hajóforgalom. B.-ban van azonkivül takarékpénztár, gőzhajózási ügynökség, posta-és táviróhivatal, postatakarékpénztár, számos egyesült. Lakói a kereskedelmen kívül mezőgazdasággal és bortermeléssel foglalkoznak. B. helyén a rómaiak idejében Marsonia nevü város állott; 1470 körül B. a Békésy s utóbb a Berislavi? család birtoka volt; a XVI. században a törökök szállták meg, kiknek kezében 1688-ig maradt. Onnan kezdve 1878-ig erősség volt, mely a törökök ellen vívott háborukban mindig szerepet játszott. 1697. Savoyai Jenő, 1878 jul. 29. báró Filipovi? József innen kezdte meg a boszniai hadjáratot. B. előbb a bródi ezred széke volt, 1886. Pozsega vmegyéhez csatolták. - 3. B. na Kupi (a Kulpa mellett), község Modrus-Fiume vmegye delnicei j.-ban, 1357 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; mint politikai községnek 3788 lakosa van (közte csak 1 magyar). Közelében a Kupica-patak 90 m. magas vizesést képez, Nadkupa és Kupari községek közt pedig a Kulpa 116 m. magas vizesése van.

4. B. (Bosna), törökül Buszud), helység Boszniában, Banjaluka kerületben, a Száva mellett, 1400 lak. (közöttük 600 római kat, és ugyanannyi mohammedán), egy uj görög-keleti templommal. két jelentéktelen mecsettel és egy 1885. fölállított csinos emlékoszloppal azon esemény megörökítésére, hogy ő felsége I. Ferenc József itt lépett bosnyák földre. 1697. itt kelt át Savoyai Jenő a Száván, hogy híres hadjáratát Sarajevo ellen megindítsa. 1878 jul. 29. ugyancsak itt kelt át a Száván az osztrák- magyar okkupáló had.

Forrás: Pallas Nagylexikon