Brodszky
Sándor, festő, született Tó-Almáson Pestmegyében 1819.
Eredetileg orvosi pályára készült s miután tanulmányait a pozsonyi evang.
liceumban elvégezte, 1838. a pesti egyetem orvosi fakultásába vétette föl
magát; négy évig hallgatta is az előadásosat, de a festészet szeretete
felülkerekedett benne, s mielőtt orvosi oklevelet nyert volna, Bécsbe ment,
hogy a Szt.-Anna-akadémián tájfestőnek képezze magát. Az osztrák fővárost
azonban csakhamar Münchennel cserélte föl, hol a bajor műegylet bátorító
támogatásban részesítette s az I. Lajos bajor király albumába festett lappal
feltünést keltett. B. tizenegy évig tartózkodott Münchenben s ez idő alatt a
németországi tárlatokat gyakran fölkereste, kellemes hatásu, inkább a romanticizmus
felé hajló tájképeivel. 1856-ban visszatérvén hazájába, Budapesten telepedett
le, hol első nagyobb megrendelése az a tájkép volt, melyet a Margitsziget egyik
részéről király ő felsége számára készített. Később a 70-es években a kormány
megbizásából festett a nemzeti muzeum képtára számára két nagyobb méretü
tájképet: a Háborgó Balatont és Esztergom környékét. B. hangulatos tájképeivel,
melyek részint hazai vidékeket, részint ideális tájakat ábrázolnak, az
1870-diki londoni világkiállításon, azután pedig a székesfehérvári s az
1885-diki országos tárlatokon nyert kitüntetéseket.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|