Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
brómzselati... gelatino-br...

Magyar Magyar Német Német
Bróm... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bróm

(«bűzeny»). Kémiai jele Br, átomsúlya 30. Az egyvegyértékü negativ, az u. n. halogénelemek egyike, melyet Balard fedezett fel a tengervizben (1826. Montpellier-ben) és először Muride-nak, később B.-nak (Bromoz a. m. bűz) nevezett el. Balard előtt ugyan már Joss (1824) és Liebig is előállitották volt a B-ot, de az előbbi a szelénnek, utóbbi pedig a klórjód-nak nézte. A B. a természetben szabad állapotban nem fordul elő, vegyületei azonban csekély mennyiségben előfordulnak a tengervizben, honnan némely tengeri növény és állat is felveszi, tov. némely forrásvizben (csizi, cigelkai, polhorai), a strassfurti sóban, a chilisalétromban, az angol kősóban stb. Balard ugy állitotta elő a B.-ot, hogy a tenger vizét nagyon besürítette, amidőn a sók nagyobbára kiváltak; a visszamaradt anyalúgon klórgázt vezetett át, amikor a folyadék a kivállott B.-tól sötét szinüvé vált; ezt a folyadékot éterrel összezárta, midőn az éter a B.-ot belőle kioldja. Az éteres oldatot kellő mennyiségü kálilúggá elegyítvén szárazra bepárolta és a maradékot kitüzesítette. Az igy kapott sót (bórkáliumot) barnakővel és kénsavval elegyítvén, enyhén melegítette; az átdesztilláló B. a lehütött szedő-edényben gyült össze. Jelenleg is lényegében a Balard alkalmazta eljárást használják; ugyanis a tengerviz anyalúgjából a B.-ot kénsavval és barnakővel melegítve kiűzik. Az igy kapott klórtartalmu B.-ot megtisztítás végett brómkáliumról ujra ledesztillálják.

Kémiailag tiszta B-ot (amelyet az atomsúlynak meghatározásához használt) Stas ugy kapott, hogy brómkálium és brómsavas kálium oldatot kénsavval megsavanyított és kivállott B.-ot ledesztillálta, majd tömény brómkálium oldatban feloldotta. Az oldatot felhigította, mire a B. legnagyobbrészt kivált, azután a nedves B.-ot foszforpentoxiddal megszárította. A B. közönséges hőmérsékleten sötét barna vörös folyadék, amely vékonyabb rétegben jácintvörösnek, vastagabb rétegben azonban csaknem feketének látszik. F. s. (0°-on) 3,19.-8° közelében vörös-barna kristályos tömeggé fagy meg. F. p.-ja ugyan 63°-on fekszik. de már közönséges hőmérsékleten gyorsan elpárolog és gőze rendkivül kellemetlen bűzű. Sötét-barna vörös gőzének sűrűsége 5,54 (ha levegő = 1). A B. közönséges hőmérsékleten körülbelül 33 s. r. vizben feloldódik (brómviz). Töményvizes oldatát lehűtve, szép piros oktaéderekben kristályosodó hidrátja (Br2 × 10H2O) kiválik; e vegyület a melegedéskor könnyen elbomlik. Borszesz- és éterben könnyen oldódik, de e vegyületekre kémiailag is hat. Kloroformban és széndiszulfidban szép sárga, illetve barna szinnel oldódik. Kémiailag sajátságaira nézve a klórhoz hasonló, de ennél kevésbbé erélyes. A vizet a napfényen lassacskán elbontja és ekkor brómhidrogén és oxigén gáz keletkeznek. Általában viz jelenlétében oxidáló sajátságu, amiből szintelenítő, dezinficiáló és roncsoló hatása magyarázható. A fémekkel többnyire igen hevesen közetlenül egyesül, a midőn a brómidok keletkeznek. E vegyületekben a B. egyvegyértékü, de olyan vegyületeit (a B. oxigén savjai) is ösmerjük, amelyekben III, V, ill. VII-vegyértékü. Gőze belélegezve nagyon kártékonyan hat a légző szervekre. A bőrre csöppentve azt megmarja, erős viszketést okoz, mialatt a bőr megsárgul. Reakciói; a szabad B.-ot szagáról és szinéről, tov. ama sajátságáról ismerhetjük föl, hogy kloroform vagy széndiszulfidban sárga szinnel oldódik; a jódkáliumos keményítőoldatot megkékíti.

A bromidok oldatai ezüstnitrát-oldattal sárágás-fehér csapadékot adnak, amely csak sok ammoniában oldódik fel, de salétromsavban oldhatatlan. Vegyületeiből a klór legtöbb esetben kiüzi a B.-ot, e kémiai sajátságát is felhasználjuk felismerésére. Használják a kémiában mint oxidáló szert, tov. fotografiai és orvosi (különösen dezinficiáló) célokra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is