Bromelia
L., Bromel Olaf (orvos s növénytudós Göteborgban 1639-1705)
után nevezett család génusza. Többnyári fás kórók vagy félcserjék, bőrnemü,
merev, gyakran tövises szélü sűrű spirálban sorakozó levelekkel, különböző
módon csoportosuló virágokkal. Mintegy 24 faja leginkább Braziliában és
Nyugat-Indiában terem. A Br. Karatas L. (ananászkender) gyümölcse savanykás-édes,
eszik, levét pedig a puncsba adják. Leveléből fehéres, meglehetős fényes, a
manillakenderhez hasonló, de durvább, merevebb és kevésbbé szilárd rost lesz
(l. Ananászselyem), melyet kötélnemüekre dolgoznak fel. A B. humilis L.,
nyugat-indiai cserje, gyümölcse ugyanilyen izü és fogyasztják. A Br. Carolinae
L. külsőbb levele zöld, a belső csinos vérpirosságu. Igen csinos levéldisz,
termek diszítésére is nagyon beillik. B. pnguin L. Nyugatindiában honos; erős
nedve a száj tisztítására s gilisztahajó szerül használatos.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|