Bromidok

Igy nevezzük különösen a fémek és a bróm vegyületeit. A b. különféle módon képződenek, legegyszerübben a fémek és a bróm közetlen egyesülése utján. Az igen pozitiv fémek (nátrium, kálium) oly hevesen egyesülnek a brómmal, hogy a hatás a robbanásig fokozódhatik. Még a kevéssé erélyes platina és arany is közetlenül egyesül a brümmal, különösen könnyen melegítéskor. A brómhidrogén vizes oldata a hidrogénnél pozitivabb fémeket B. képződése és hidrogén fejlődése közben feloldja. A fémek oxidjat, hidroxidjait és a kárbonátjait a brómhidrogén szintén B.-ká alakítja. A B. ugy fizikai mint kémiai sajátságaira nézve a megfelelő kloridkokhoz nagyon hasonlítanak; gyakran izomorfok is velök. Vizben többnyire oldhatók (az ólombrómid alig, a higany és ezüstbromid nem oldódik), számos borszeszben is, mig éterben csak néhány oldódik. A legtöbb brómid szintetlen; a higany és az ezüstbrómid sárgás. Igen állandó vegyületek, a legtöbb izzításkor nem változik (Alkáli fémek brómidjai), mások oxidokká alakulnak (alkáli földfémek brómidjai). Az arany és platina brómidja a hevitéskor teljesen elbomlik. Erősebb ásványos savak brómhidrogént fejlesztenek belőlük. A klór a brómot belőlük kiüzi és kloridokká alakítja: oxidáló anyagokkal melegítve bróm fejlődik belőlük. A B. gyógyszerü, továbbá fotografiai célokra használatosak.

Forrás: Pallas Nagylexikon