Brondilmontibus
János, pécsváradi apát, akit V. Márton pápa 1424 nov. 15.
kalocsai érsekké tett; úgy látszik, hogy Zsigmond vonakodott őt elismerni, mert
1425. úgy beszél a kalocsai érsekségről, mint amely nincsen még betöltve. B.
képviselte a baseli zsinaton a magyar egyházat s kitünt tudományosságával.
Cillei Hermann, Tótország bánja és Zsigmond király ipja nem szivelhette őt, sőt
1435. elfogatta s elzáratta; az 1436. királyi okmányok újból megüresedettnek
mondják a kalocsai érsekséget. Kétévi fogság után, az időközben lehalt Cillei
Hermann fia, a pápa közbevetésére, szabadon bocsátotta. Mikor halt meg, nem
tudni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|